Kopócsy Anna: Új színben, Rózsa Miklós és művészönarckép-gyűjteménye 1932–1943 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/2)

Az önarckép-gyűjtemény Göllner Miklós: Önarckép, 1932 (kat. 7.) 1951-ben a Szépművészeti Múzeum főigazgatója a KUT történetében is jelentős szerepet játszó, már többször említett Oltványi-Ártinger Imre volt. Oltványi-Ártinger hálával emlékezett 1 945-ben elhunyt apósára, hiszen részben általa került kapcsolatba a modern művészettel, és ennek eredményeként az egyik legfontosabb kortárs gyűjteményt hozta létre a két háború közötti időszakban.

43 Személyes ügye volt, hogy a múzeum a 24 tételből álló művészönarckép-gyűjteményt megvásárolja Rózsa Miklós özvegyétől." A múzeumi osztályozásnak megfelelően később a Magyar Nemzeti Galéria Grafikai Osztályára került műveket alkotóik szerint leltározták, eredeti kontextusuk a feledés homályába veszett. A mappában lévő lapok kvalitásait jól mutatja, hogy az idők folyamán a gyűjtemény több lapját külön-külön publikálták, természetesen anélkül, hogy figyelembe vették volna összetartozásukat. A gyűjtemény végleges formáját a negyvenes években nyerte el. A kezdeti ajándékozást, melynek biztos darabjait a dátummal és dedikációval ellátott művek adják (Berény Róbert, Kádár Béla, Walleshausen Zsigmond, Márffy Ödön, Vörös Géza), továbbiak követték. így például Vilt Tibor, Ferenczy Noémi, Bartha László önportréi később kerültek az album lapjai közé. Szőnyi István 1943-as Rózsa-portréja pedig a KUT arcképgalériájának mintegy lezárásaként tekinthető; szimbolikus jelentősége, hogy készültének dátuma egybeesik a KUT aktív működésének utolsó évével is. A gyűjteményt eredeti funkciója különbözteti meg a korban szokásos, általában megrendelésre készített önarckép-gyűjteményektől.

45 Nem csupán művész-arcképcsarnok, (mint például az Uffizzi híres önarckép-gyűjteménye) amely, mint egy pantheon, a művészet örökérvényű jelentőségét hivatott hangsúlyozni. Rózsa gyűjteményének egyik legközelebbi párhuzamát az egykor Jakobovits Jenő gyűjteményében fellelhető emlékalbum jelentheti,

45 mellyel mind korban, mind a művészek tekintetében számos átfedés található. Míg azonban az utóbbi tulajdonképpen egy emlékkönyvet helyettesít, addig a RózsaGöllner Miklós: Csendélet, 1929 (lappang)