Endrődi Gábor – Zwickl András szerk.: Luthertől a Bauhausig, Nemzeti kincsek Németországból (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)

Negyedik fejezet. A felvilágosodás útjai

Klassik Stiftung Weimar, Goethe Nationalmuseum Ltsz.: GNF0089 Ld. Kat. Bonn, 196. 4-14 (11 Forgókerék Johann Wolfgang von Goethe Frankfurt am Main 1749 - 1832 Weimar Fa 30,2 x 30,8 x 16,4 cm Klassik Stiftung Weimar, Goethe Nationalmuseum Ltsz.: GNF0357 Ld. Kat. Bonn, 198. 4-14 (2) Három színtárcsa a forgókerékhez Johann Wolfgang von Goethe Frankfurt am Main 1749 - 1832 Weimar Karton és fa Klassik Stiftung Weimar, Goethe Nationalmuseum Ltsz.: GNF 0358; GNF 0359; GNF 0360 Ld. Kat. Bonn, 198. 4-15 Johann Wolfgang von Goethe: Zur Farbenlehre, l-l I. (Johann Wolfgang von Goethe: Színtan, HI.) Tübingen: J. G. Cottasche Buchhandlung, 1819 Johann Wolfgang von Goethe Frankfurt am Main 1749 - 1832 Weimar 20,6 x 12,4 x 3,5 cm Klassik Stiftung Weimar, Goethe Nationalmuseum Ltsz.: Huppert 1822, II. Ex., 1, 2 Goethe több mint két évtizeden keresztül dolgozott 1808 és 1810 között megjelent Színtanán, amelyet élete főművének tartott. A tanulmány megírására az itáliai útja alkalmával szerzett tapasztalatok indították: az ég lebilincselő színei és az itáliai reneszánsz festők színpompás müvei. Színtana nem annyira a fény lényegéről alkotott fizikai teória, sokkal inkább a fény és a színek érzéki megtapasztalásának elmélete. Amint írja: „A szem a fénynek köszönheti létét. A közönyös állati szervekből a fény olyan szervet Irodalom: Bothe 1986, 37. skk.; Höpfner 1990; Buchheim 1991; Schöne 1987; Schönherr 1993; Liebchen 1999 D. K. hív életre, amely hozzá hasonló; így alakul ki a fényben a szem a fényért, hogy a belső fény szembenállhasson a külsővel." Goethe Isaac Newton (1643-1727) elméletének ellenében a színeket fizikai, kémiai valamint fiziológiai megjelenési módjukban próbálja megragadni. Csak a 20. század folyamán ismerték fel teóriájának jelentőségét. Ennek előfeltétele volt az a felismerés, hogy Goethe és Newton elméletei két alapjaiban különböző világnézetből vezethetők le: az angol fizikus fizikai-matematikai alapokon állva, Goethe klasszikus-természettudományos képzéssel a háta mögött alkotta meg elméletét, amelynek középpontjában az ember és az érzékelés áll. 4-16 Jean-Jacques Rousseau 1778 Jean-Antoine Houdon Versailles 1741 - 1828 Párizs Bronzszínűre festett gipsz 46,4 x 22,4 x 24,1 cm Jelzés és dátum a jobb vállon: „houdon f. 1778" Stiftung Schloss Friedenstein Gotha - Schlossmuseum Ltsz.: P 30 Ld. Kat. Bonn, 202. 4-17 Joseph Jérôme Lalande csillagász 1802 Jean-Antoine Houdon Versailles 1741 - 1828 Párizs Terrakotta 63 x 47 x 26 cm Proveniencia: 1848 körüli szerzemény Lindenau-Museum Altenburg Ltsz.: 4043 Ld. Kat. Bonn, 203.