Endrődi Gábor – Zwickl András szerk.: Luthertől a Bauhausig, Nemzeti kincsek Németországból (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)

Negyedik fejezet. A felvilágosodás útjai

redukálta. A Tengeri ütközet megvásárlásával Goethe valószínűleg Friedrich Bury (1749-1832) festőt bízta meg, aki Rómában a költő baráti köréhez tartozó német festők egyike volt. Irodalom,- Schuster 1999, 42. skk. M. o. 4-8 Táj Vietrinél 1790 Jakob Philipp Hackert Prenzlau 1737- 1807 San Pietro di Careggio Barna toll és ecset, szépia, lavírozás, barnás papír 46,8 x 34,8 cm Jelzés balra fent: „a Vietri 1790" Proveniencia: Goethe tulajdonából Klassik Stiftung Weimar, Graphische Sammlungen Ltsz.: Schuchardt I, S. 335, Nr. 66. Itáliai útja során, 1787-ben, Nápolyban ismerkedett meg Goethe a korában igen sikeres tájképfestővel, Jakob Philipp Hackerttel. A költő élete végéig ápolta barátságuk emlékét, és 1811-ben kiadta a festő életrajzát is. Gyűjteményéből több mint negyven Hackert-rajz maradt fenn, köztük a Táj Vietrinél, amelyet Goethe 1814-ben, Johann Gottlob Stimmel lipcsei műkereskedőtől szerzett meg. Jakob Philipp Hackert ezt a rajzot az „á Vietri 1790" szavakkal szignálta; ennek alapján a tájkép azon replikák közé sorolható, amelyeket az 1777-1779-ben kiadott, IV Vues dessinées dans le Roiaume de Naples című népszerű rézkarc-sorozatának motívumai után készített. Ebből a sorozatból Goethe birtokában is volt egy példány, amelyet 1810-ben ajándékba kapott régi barátjától, Carl Ludwig Knebeltől (1744-1834). Irodalom: Nordhoff-Reimer 1994, 847. sz.; Miller-Nordhoff 1997, 142. M. O. 4-9 Maecenas villája Tivoli mellett 1787. június 16. Johann Wolfgang von Goethe Frankfurt am Main 1749 - 1832 Weimar Ceruza, barna toll 48,5 x 38,8 cm Klassik Stiftung Weimar, Graphische Sammlungen Ltsz.: GGz/941 „Utazásom fő célja az volt, hogy felépüljek mindabból a fi- 4-7 zikai és erkölcsi kínból, ami Németországban gyötört, és végső soron használhatatlanná tett, valamint hogy csillapítsam az igaz művészet utáni forró szomjamat: az első eléggé, a második nagyon jól sikerült" - foglalta össze Goethe kétéves itáliai tartózkodását Károly Ágost herceghez 1788. január 25-én Rómában írott levelében. Ezek az újrakezdésként átélt évek rajzművészetén is felismerhető nyomokat hagytak. A mediterrán táj olyannyira lebilincselte, hogy több mint 800 itáliai rajzából a legtöbbnek ez szolgált témájául. A tájrajzolásban Jakob Philipp Hackert volt 4-8