Endrődi Gábor – Zwickl András szerk.: Luthertől a Bauhausig, Nemzeti kincsek Németországból (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)

Harmadik fejezet. Barokk pompa és barokk dallamok

3-24 Venus Vulcanus műhelyében (?) 1630 körül Anthonis van Dyck Antwerpen 1599 - 1641 London Olaj, vászon 107 x 144,5 cm Proveniencia: 1687-ben a berlini palotában (?), 1764 óta a potsdami képtárban Stiftung Preußische Schlösser und Gärten Berlin-Brandenburg Ltsz.: GK I 7762 Az I627 és I632 között Antwerpenben készült festmény annak a képgalériának az eredeti berendezéséhez tartozik, amelyet II. Frigyes a Sanssouci-kastély mellett építtetett, a kép ott 1764 óta nyomon követhető. Bár a király szándéka az volt, hogy galériájában kizárólag saját maga által szerzett képeket mutasson be, ez a festmény valószínűleg mégis a berlini palota képtárából származik, ahova 1675ben Amalie von Solmsnak, Friedrich Heinrich von Oranien helytartó özvegyének a hagyatékából került. Az 1667 és I673 között a hágai Oude Hofban említett kép különböző címekkel bukkant fel: Minerva Vulcanusnál(1667), Thetis Vulcanusnál (1675) és Venus Vulcanusnál (17'64). Az első cinevezés nyilván félreértésen alapul, ezzel szemben máig nem tisztázott, hogy van Dyck Thetist, a nimfát vagy Venust akarta ábrázolni. Mindkét nő azért érkezett volna a kovácsműhelybe, hogy a fiuknak - Thetis Achillesnek, Venus Aeneasnak - készülő fegyvereket átvegye. Az utóbbi értelmezés mellett szól, hogy a bécsi Kunsthistorisches Museumban fennmaradt a kép egy replikája, s ezt 1659-ben Lipót Vilmos főherceg gyűjteményében a következőképpen írják le: „amelyen Vulcanus Venust fegyverzi fel".