Endrődi Gábor – Zwickl András szerk.: Luthertől a Bauhausig, Nemzeti kincsek Németországból (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)

Harmadik fejezet. Barokk pompa és barokk dallamok

Harmadik fejezet Barokk pompa és barokk dallamok A barokk gyűjtemények elsősorban a választófejedelmek és királyok ragyogó reprezentációjának szolgálatában álltak, pompájukkal és gazdagságukkal tűntek ki. A korszak képtáraiban főként az érett reneszánsz és a barokk itáliai, holland és flamand festőinek műveit találjuk, ezek sűrűn egymás mellé függesztve borították be a galériák falait. Itt az esztétikai minőség és az élvezet szempontjai uralkodtak. Drezdában Erős Ágost gyarapította jelentősen a gyűjteményt, A Kunstkammer lassanként megszűnt, miután állományát szisztematikus ismérvek szerint rendezett részgyűjteményekre osztották. Létrejött az antik gyűjtemény, a Grünes Gewölbe és a porcelángyűjtemény, amely az ázsiai porcelánművészet és a meisseni manufaktúra kiemelkedően szép darabjait őrzi. A Zwinger - a „Palais Royal des Sciences" - falai közé tudományos és természetrajzi gyűjteményekből álló komplexum, valamint a Mathematisch-Physikalischer Salon került. Vásárlásaival az uralkodó jelentős képgyűjtemény alapjait rakta le. Fia, III. Ágost ezt „école publique"-ké minősítette, és korlátozott mértékben, de megnyitotta a közönség számára, így kezdeményezvén, hogy nyilvános múzeummá alakuljon át. A mecklenburgi Schwerinben II. Keresztély Lajos herceg gyűjtőtevékenysége követte más abszolutista udvarok gyűjteményeinek mintáját. Ő részben kortárs mesterek müveit, de elsősorban a 16. és 17. századi holland és flamand festők alkotásait szerezte meg. Ezek a müvek ma az említett iskolák természetábrázolásainak, paraszti zsánerképeinek és csendéleteinek egyik legátfogóbb gyűjteményét képezik. II. (Nagy) Frigyes a Berlin és Potsdam között újonnan épített kastélyait a legkülönbözőbb műtárgyakkal díszítette. A porosz király az itáliai és németalföldi festészet mellett a francia festészetben honos fêtes galantes műfajnak is nagy kedvelője volt. Udvari festőjét, Antoine Pesne-t arra biztatta, hogy Jean-Antione Watteau modorában alkosson. Ezek a képek mintául szolgáltak a frigyesi rokokó fejlődése során, amely a Sancoussi-kastély uralkodó stílusa lett. A szomszédos új képgaléria létesítésével Frigyes az első önálló múzeumépületet hozta létre. Az örökölt porcelángyűjteményeket is előszeretettel gyarapította meisseni darabokkal, mielőtt KPM néven megalapította volna saját királyi manufaktúráját. Az udvari zene a reprezentáción kívül a szórakozás és a társasági élet szolgálatában állt. Jelentősek voltak a Lipcsében működő Johann Sebastian Bach és a hallei származású Georg Friedrich Händel kompozíciói. Mindketten már életükben nemzetközi hírnévre tettek szert.