Endrődi Gábor – Zwickl András szerk.: Luthertől a Bauhausig, Nemzeti kincsek Németországból (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)

Második fejezet. Kunstkammerek a reneszánsz és a barokk korában

2-17 Elefánt alakú levélnehezék 1710-1720 körül Johann Melchior Dinglinger és műhelye Biberach 1665 - 1731 Drezda Arany, ezüst, aranyozott ezüst, smaragddal és gyémánttal kirakva, kalcedon talapzat 13 x 12 < 17 cm Proveniencia: szerepel a gothai Kunstkammer 1728-as leltárában Stiftung Schloss Friedenstein Gotha - Schlossmuseum Ltsz.: K 17 Ld. Kat. Bonn, 144. 2-18 Fedeles kupa Königsberg (?), 17. század első fele Edénytest: borostyánkő, sűrűn repedezett; foglalat: ezüst, aranyozott, öntött, trébelt, vésett; jeggyel 15,7 x 12,7 cm, átmérője: 9,9 cm Proveniencia: Miksa kölni választófejedelem hagyatékából, 1817 Staatliches Museum Schwerin Ltsz.: KH 280 I. Frigyes Ferenc mecklenburg-schwerini nagyherceg (született: 1756, uralkodott: 1785-1837) 1817-ben szerezte meg az „Őfensége, Miksa kölni választófejedelem hagyatékából" származó műgyűjteményt. Ez 10 000 rézmetszet, 1500 rajz, 54 festmény, 50 gouache, több mint 80 elefántcsont mű, valamint bronzból, ezüstből és üvegből munkált darabok mellett néhány borostyánkőből készült tárgyat is tartalmazott. Az eladó jegyzékében a „borostyán-dolgokat" felvonultató fejezet két kupával kezdődik, köztük a kiállított darabbal. A különösen finoman megmunkált, viszonylag kicsi, karcsú, fedeles kupa már Rohde szerint is Königsbergben készült. Akkoriban ott volt a fő központja e puha anyag feldolgozásának, amellyel már az ókorban is szerencsehozó, illetve bajelhárító tulajdonságokat kötöttek össze. A henger alakú edénytest négy álló téglalap formájú, domborodó borostyánkő-lapból áll; a lapok egymáshoz illeszkedő szélei profiláltak, így a világos tektonikus tagolást hangsúlyozzák. A faragó az anyagok megválasztásakor kihasználta a borostyán szubtilis lehetőségeit: a nagyobb lapokhoz - amelyek a boltozatos fedélhez hasonlóan szimmetrikus, enyhén kidomborodó, groteszk és növényi ornamenseket hordanak - áttetsző, a fényben szikrázó borostyánkövet használt, ezek összefogásához ellenben világosabb, nem átlátszó anyagot. A foglalat visszafogottnak 2-18 és egyszerűnek tűnő, ám a részletekben a díszítőelemek széles spektrumát felvonultató ötvösmű. Irodalom: Rohde 1937. 99- kép, 41. tábla; Kat. Rostock 1995, 354. sk., 6.55. sz. K. A. M. 2-19 (1) Pohár Salzburg környéke, 18. század első harmada Kőszáli kecske szarva, faragott Magassága: 11,2 cm, átmérője: 6,9 cm Proveniencia: törzsanyag 2-19 (1) Stiftung Schloss Friedenstein Gotha - Schlossmuseum Ltsz.: K 251 A pohár falának faragványai hegyi tájat ábrázolnak, ahol kőszáli kecskére vadásznak. A pohár talpán medalionszerű keretben egy legelő kőszáli kecske látható. Salzburg környékén a kézművesek a 17. század végén és a 18. század elején a kőszáli kecskék szarvából művészien faragott edények készítésére specializálódtak. Ezeket az edényeket gyakran ezüstfoglalattal látták el. Eredetileg feltehetően a kiállított poharat is be akarták foglalni, peremének elvékonyítása erre utal. A Stiftung Schloss Friedenstein Gotha Kunstkammer-gyűjteményében található még egy, szintén foglalat nélküli párdarab.