Endrődi Gábor – Zwickl András szerk.: Luthertől a Bauhausig, Nemzeti kincsek Németországból (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)

Második fejezet. Kunstkammerek a reneszánsz és a barokk korában

ként 1600 után elérte első csúcspontját. Keresztély prágai tartózkodása alatt rendelte meg Johann Michael ötvösnél a drezdai Rüstkammer legjelentősebb orientalizáló díszfegyver-garnitúráját, amely máig teljes egészében fennmaradt (vö. Kat. Bonn, 85). Irodalom: Inventar Türkenkammer 1683, 86; 1716, 170; Ehrenthal 1899, TH.. E 735. sz., 112., E 762. sz.; Haenel 1923, 128., 64c tábla; Kat. Dresden 1995, 159-, 181. sz.; Kat. Kobe 2005, 90; Schuckelt 2006, 27. H. s. 2-10(1) Csatabárd Erdély vagy Bécs, 1600 előtt Penge: vas, vésett; nyél: fa, ezüstborítással, maratott, poncolt és aranyozott, türkizekkel és rubinokkal kirakva 102,6 X 23,8 cm Proveniencia: báró Johann Sigismund zu Herberstein ajándéka II. Keresztély szász választófejedelemnek; szerepel a Rüstkammer 1606-os leltárában Rüstkammer, Staatliche Kunstsammlungen Dresden Ltsz.: Y 244 2-10 (2) Buzogány Délkelet-Európa, feltehetően Erdély, 1600 körül Nyél: fa és vas, ezüst filigránnal; fej és veretek: ezüst, öntött, trébelt, cizellált, aranyozott; talplemez: vésett; csapszegek: vas, ezüstözött 2-10(2) 59,5x9,5 cm 2-10 A talplemezen: „I. H. V. D." kezdőbetűk, keresztben osztott címerpajzs a felső mezőben oroszlánnal, az alsóban három virággal Proveniencia: Christoph von Loß udvarnagy ajándéka; szerepel a Türkenkammer 1674-es leltárában Rüstkammer, Staatliche Kunstsammlungen Dresden Ltsz.: Y 388 2-10(3) Csákányfokos Magyarország vagy Erdély, 1600 körül Csákánytest tüskével és fokkal: vas, fényezett; nyél: fa; veretek: ezüst, öntött, részben trébelt, cizellált, poncolt és aranyozott 98,5 x 31 cm Proveniencia: Forgách Imre trencséni főispán ajándéka II. Keresztély szász választófejedelemnek; szerepel a Rüstkammer 1606-os leltárában Rüstkammer, Staatliche Kunstsammlungen Dresden Ltsz.: Y 387 Az oszmánokkal való katonai és diplomáciai összetűzések nyomán Európa udvaraiban törökös divat alakult ki, amely I6OO körül jutott el első csúcspontjára. A császár és a szultán konfliktusának határvidékeként, valamint közvetítőként Kelet és Nyugat között Magyarország és Erdély predesztinálva volt orientalizáló műalkotások létrehozására. A keresztény Európából és az Oszmán Birodalomból érkező hatások itt egyaránt elevenek voltak. Ezeknek a mun-