Endrődi Gábor – Zwickl András szerk.: Luthertől a Bauhausig, Nemzeti kincsek Németországból (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)

Nyolcadik fejezet. A múzeumok és a modern művészet

Fametszet 11 x 16,8 cm Jelzés balra a dúcon: „Bild von EL Kirchner / Schnitt von Pechstein" A hátoldalon: Ernst Ludwig Kirchner: Tánc, ltsz.: A 1983-471. Proveniencia: a drezdai Reiher-gyűjteményből, 1983 Kupferstich-Kabinett, Staatliche Kunstsammlungen Dresden Ltsz.: A 1983-485 A Brücke művészcsoportnak a modern művészet támogatásában elévülhetetlen érdemeket szerzett Galerie Arnold drezdai termeiben 1910-ben megrendezett kiállítása - a csoport alapítása után öt évvel - nagy sikert aratott. A tárlat plakátját Ernst Ludwig Kirchner tervezte (vö. Kat. Bonn, 362). A kiállításhoz készített katalógus különleges műalkotás volt: a csoport művészei nem reprodukciókkal illusztrálták azt, hanem saját kiállított festményeiket vagy társaik bemutatott képeit metszették fába, és nyomtatták a katalógus lapjaira. Ezzel nem egyszerű reprodukciók, hanem teljes egészében önálló, kongeniálisan átültetett fametszetek jöttek létre. így például Erich Heckel a plakát Franzi című képét metszette fába, amely a katalógusban Kirchner festményeként Marzella címmel jelent meg, Max Pechstein pedig Kirchner képe nyomán készítette el fametszetét. Ezáltal a katalógus a művészek tevékenységének csúcspontján készített magával ragadó Gesamtkunstwerk. A drezdai Kupferstich-Kabinettben található egy teljes katalógus, valamint egy másik, kiállítási célból önálló lapokra bontott példány. A Brücke művészei egészen új úton indultak el, amikor műveiket katalógus és plakát formájában maguk hozták nyilvánosságra, és ezáltal önmagukat ebben a szokatlan formában értékesítették. Irodalom: Kat. Berlin 1989b, 45. skk.; Kat. Dresden 200I-2002b, 32. - 8-35 (1): Dnbe 1974, 177 I. - 8-35 (2): Dube 1974, 180. - 8-35 (3): Krüger 1988, H 94. H.-U. L. 8-36 Felolvasás 1914 Erich Heckel Döbeln 1883 - 1970 Radolfzell Fametszet 30,1 x 20 cm Jelzés balra lent: „Erich Heckel" Proveniencia: 1996-os szerzemény Stiftung Moritzburg - Kunstmuseum des Landes Sachsen-Anhalt Ltsz.: G 11 867 8-37 Beteg leány 1913 Erich Heckel Döbeln 1883 - 1970 Radolfzell Fametszet 19 x 14 cm Tipografikus jelzés a hátoldalon: „HECKEL: Jüngling, Holzschnitt" Proveniencia: magántulajdonból, 1956 Stiftung Moritzburg - Kunstmuseum des Landes Sachsen-Anhalt Ltsz.: G 2993 A hallei múzeum 1924-ben szerezte a frankfurti Ludwig és Rosy Fischer gyűjteményéből azt a 24 lapos konvolutumot, amely expresszionista művészek munkáit, köztük Erich Heckel Felolvasás című festményét tartalmazta. 1937-ben a nemzetiszocialisták „elfajzottnak" bélyegezték a művet, amely ezután hosszú időre külföldre került, és csupán 1993-ban sikerült visszavásárolni egy New York-i műkereskedőtől a moritzburgi gyűjtemény számára. A festmény mellett számos azonos témájú rajz, akvarell és egy fametszet is készült, amelyek közül a bemutatott művet 1996-ban vásárolták vissza a műkereskedelemből a grafikai kabinet részére. A lap tanúsítja, hogy az expresszionisták által újra felfedezett technikát Fleckel milyen mesterien használta fel saját művészi céljaihoz. A csupasz és szigorú kompozíció nagy kifejezőerőt kölcsönöz Heckel pszichologizáló művészetének. A festményen a művész háttal, profilja nélkül jelenik meg a térben, ezzel szemben a fametszet két személyre koncentrál: az egyik a felolvasó Walter Kaesbach, a művész barátja, az erfurti Angermuseum későbbi igazgatója, a másik Erich Heckel hallgatóságként jelen lévő élettársa, Sidi Rhia táncosnő, akit - úgy tűnik - teljesen magával ragad a kortárs irodalom. A Beteg leány című fametszet nőalakja éppen ilyen elmélázónak tűnik: ez a mű is Sidit ábrázolja súlyos betegsége idején. A hátoldalon az Ifjú címmel ellátott egyedi grafika 19-es számú lapként jelent meg Kari Pfister Deutsche Graphik der Gegenwart (A jelenkori német grafika) című művében. Irodalom: Dube 1974, 272IIA von B, 266B; Büche 1994; Söhn 1989, 50. B. Z.