Endrődi Gábor – Zwickl András szerk.: Luthertől a Bauhausig, Nemzeti kincsek Németországból (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)

Hatodik fejezet. Romantika

Proveniencia: 1848-as szerzemény Lindenau-Museum Altenburg Ltsz.: 70 Ld. Kat. Bonn, 270. 6-34 (2) Mária mennybevitele 1448-1451 Sano di Pietro Siena 1405- 1481 Siena Tempera, nyárfa 31,5 x 47,2 x 2 cm Proveniencia: 1848 előtti szerzemény Lindenau-Museum Altenburg Ltsz.: 71 A Mária mennybevitele a sienai Palazzo Pubblicóban található Capella de'Signori oltárképéhez festett predella középső képe, amelyhez a Mária hazatérése a templomból is tartozott. Az evangéliumokban egyik eseményt sem örökítették meg, ábrázolásuk az apokrif iratokra támaszkodik. A Mennybevitel ábrázolásához gyakran kapcsolódik Az öv átadása. Szent Tamás az üres koporsó mellett az égre tekintve figyeli az eseményt. Hogy kétségeit eloszlassa, Mária ledobja neki övét, ezáltal bizonyítva, hogy testében vétetett fel a mennybe. A keresztesek beszámolói szerint ez az öv Itáliába került, és 1365 óta a pratói dómban őrzik ereklyeként - ennek köszönhető, hogy a jelenet a toszkán művészetben annyira népszerű. Sano di Pietro a 15. század harmincas éveitől kezdve elismert és sokat foglalkoztatott festőként nagy és jól működő műhelyt vezetett. 6-35 Myrai (Bari) Szent Miklós 1460 után (?) Matteo di Giovanni Borgo Sansepolcro 1430 - 1495 Siena Tempera, nyárfa 43 x 25,1 x 3,8 cm Lindenau-Museum Altenburg Ltsz.: 81 Az esztergomi Keresztény Múzeum Szent Jeromosához hasonlóan ez a táblakép is egy nagyobb oltárretábulum predelIájához vagy keretezéséhez tartozott. Szent Miklóst püspöki ornátusban ábrázolja, baljában botja és egy könyv, jobbjában három aranygolyót tart. A legenda szerint egy 6-35 elszegényedett nemesember leányainak az ablakon ezt a három aranyrögöt hajította be, hogy az adomány által megóvja őket a bordélyháztól. A szinte fémszerű hatást keltő figurák erőteljes körvonalai és a világító színek jellemzőek a művészre. Enzo Carli írja a festőről: „Matteo di Giovanni elsősorban elmélyedt, mélabús Madonnáiról ismert. Gyakran visszatért azonban a betlehemi gyermekgyilkosság tragikus témájához, amelyet kíméletlen realizmussal jelenített meg. A hangulat ellágyulásának és a vad kegyetlenségnek a váltakozása egy és ugyanazon kedélyvilág két végletét jelenti."