Szücs György szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914, Családi vezető (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/2)
PÁRIZS - ÚJ LÁTÁSMÓD A PÁRIZSI MAGYAR FESTMÉNYEKEN Berény Róbert: Montparnasse-akt, 1907. Magántulajdon Kemény Gyula szerkezeti rajza Az új látásmód érvényesül Berény Róbert aktjain is: a testek önárnyékaként megjelenő élénk piros és zöld foltok, a plaszticitás, a figurák torzítása a párizsi művészek hatását mutatja. Az Montparnasse-akt című festményen a női alak szokatlan arányrendszere a különböző nézőpontok - alulnézet és felülnézet - együttes használatából adódik. Az őt körbevevő tér nézőpontjai ezért nehezen meghatározhatóak, jóllehet a kép alsó felén szintén hangsúlyos felülnézetet alkalmazott a festő. Gyöngyösi Nándor újságíró a Nyolcak 1911-es kiállításán látott Montparnasse-akttal egy elképzelt beszélgetés folytatott: nagy hangon rám kiált egy másik akt: - Hé, hé! ...Engem talán meg se néz uraságod 7 ! Pedig én is tudok érdekes dolgokat. Nem látja, hogy a kimondhatatlan részemet mennyire kifordítom?! - Hát miért teszi azt - kérdem naivul. - Hogy a térbeliséget, a három dimenziót annál jobban szemlélhesse, kedves barátom. - Ezt azelőtt másképp csinálták - kockáztatom meg félénken. Mire a kifordított megvető legyintéssel válaszolt: - Tudom, nagyon jól tudom. Még az 50-es években árnyék és fényhatásokkal hozták ki a három dimenziót. Én új módszert fedeztem fel. Nálam, kedves barátom, nincsen árnyék vagy fény. Én a téri hatást színek összeharmonizálásával érem el. A szín és forma harmonikus elrendezése. Ez a tendencia nálam. Minden egyéb mellékes nálam. Hiszen látja, milyen élesen ki tudom domborítani ezzel a módszerrel a három dimenziót." Több nézőpont együttes szerepeltetése látható Czóbel Béla Ülő férfi című képén is. Az idősebb generációhoz tartozó Rippl-Rónai József 1887-től tanult Párizsban. A Párizsi intérieur című képén egy hotelszobát látunk. A belső tér mozdulatlanságát, nyugalmát a festmény hátterében húzódó utca nyüzsgése hangsúlyozza. Az ablak arra a térre néz, ahol a Dôme kávéház is állt. Ez a montparnasse-i kávéház volt a művészek egyik kedvelt találkozóhelye. A kávéházak Párizshoz hasonlóan Budapesten is a művészeti élet fontos színterei voltak, például az Andrássy úti Japán kávéházban a festők, a Baross kávéházban pedig az írók és költők találkoztak.
