Passuth Krisztina - Szücs György - Gosztonyi Ferenc szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1)

ITTHON ÉS A NAGYVILÁGBAN - RUM ATTILA: Kutatóárok a magyar Vadak kereséséhez

A Nemzeti Szalon Tavaszi kiállításának katalógusa, 1907 Márk Lajos parodisztikus tárlatának katalógusa, 1909 Márk Lajos: A Nyomor-ciklus egyik képe nemhogy elutasította, de hatásukra - 1906-tól kezdődően - maga is új kifejezési formák után kezdett kutatni. A döntő impulzus Iványi Grünwaldot 1907 májusában érte, amikor a budapesti Nemzeti Sza­lon tavaszi kiállításán szembesült a francia posztimpresszionista mes­terek, elsősorban Paul Gauguin műveivel. A valósággal Gauguin-ret­rospektívnek beillő tárlat - 64 művét mutatták be ekkor - nemcsak Iványit, de még a jóval konzervatívabb Thorma Jánost is addigi szem­léletének revíziójára késztette. 5 „Érdekes volt mindenek előtt a gyors hatás, melyet a fiatalok által importált új művészet igéi Grünwald Bélára tettek. Gyorsan és el határozottan, töprengés, gondolkodás nélkül lépett az új ösvényre, amelyen komponáló ereje, intenzív szín­es dekoratív harmóniaérzéke új sikereket ígértek neki, annál is in­kább, mert naturalisztikus tudása biztosabb bázist nyújtott, mint ami­lyennel ifjabb, született neoimpresszionista társai rendelkeztek" - írta Réti István 1912-ben a nagybányai művésztelep történetét feldolgo­zó tanulmányában. 6 Az 1909-1912 között szerveződő kecskeméti müvésztelepen Iványihoz csatlakozott a ténylegesen Matisse-tanít­vány Perlrott és Bornemisza is. A három meghatározó mester közül egyedül Kernstok Károly volt szemtanúja a francia fauvizmus kibontakozásának és térhódításának. 1906-ban rövidebb ideig, majd 1907-1908-ban huzamosabban is Párizsban tartózkodott. Lyka Károly így foglalta össze Matisse és köre festészetének Kernstokra gyakorolt hatását. „Ezt az »új stílust « párizsi tartózkodásakor szerezte mesterünk. Ott éppen akkor a legheveseb­ben forrt a művészet boszorkánykonyhájában mindenféle stíluskísérlet egyvelege. Ekkor alakult a modern művészeknek az a csoportja, ame­lyet a »Fauves« csoportjának neveztek el, mert hadat üzent minden eddigi stílusnak, amely közvetlenül a valóság szemléletén alapult. A forradalmárok közé tartozott az ifjú Franciaország legkitűnőbb fiatal mestere, Henri Matisse is. A magyar jövevény a stílusok e kavarodá­sában szenvedélyes érdeklődéssel igyekezett minden értékesíthetőt elsajátítani. Elsősorban Matisse ragadta meg rendkívüli erővel." 7 A nem kevés gúnnyal „keresők"-nek nevezett, s valóban új utakon járó művészek közé lépve Kernstok feladta korábbi, biztos egziszten­ciát biztosító pozícióját, és 35 évesen a legmodernebb művészet ha­zai éllovasa lett. 8 „Lenni vagy nem lenni" 1906-ban tört ki Nagybányán a neósok forradalma, mely modern fes­tészetünk tűzvihargyors elterjedésének gyújtólángjaként ismert. Pár hónappal korábban Huszár Vilmos Lenni vagy nem lenni című ön­portréján egy revolverrel a kezében ábrázolta magát. A mű egyik le­hetséges olvasata szerint Huszár patetikus gesztussal demonstrálta az akadémikus festészet és az „ultramodern" irányzatok között feszülő, egyre kibékíthetetlenebb ellentétet. 9 A szembenálló felek sarkalatos vitapontja volt, hogy kik jogosultak a hagyományok - megőrizve újraértelmező - folytatóinak szerepére. Az akadémikus, ún. műcsarnoki festészet képviselői, akik között ki­tűnő és képzett művészek is voltak? Esetleg a nagybányai alapítók irányát követők, akik között számos fiatal, de nem lázadó habitusú tehetség szerepelt, és akik úgy ítélték meg, hogy a rendkívüli gyor­sasággal egymást követő irányzatok újszerűségének hamva gyorsab­ban kopik a lepkék hímporánál? Avagy a művészet világát állandó ferra incognitaként kezelő felfedezők, akik látványos eredmények és nevetséges kísérletek szküllái és kharübdiszei között keresték útjukat és önmagukat? Kernstok és társai gyökeresen eltérő társadalmi-kulturális viszonyok között próbálták érdekeiket és elveiket érvényesíteni, mint francia kollégáik. A szabadságvágy forradalmi tettekre ösztönöz, a már ki­harcolt szabadságérzet viszont az elmélyült alkotás lehetőségét bizto­sítja. Míg a francia fauve-okat elsősorban amerikai és orosz gyűjtők, valamint professzionális műkereskedők támogatták, addig a magyar modernek mecenatúrája sokkal ingatagabb lábakon állt. Szórványos megrendelések és vásárlások voltak csupán a kizárólag hazai, főként zsidó közép- és nagypolgári, valamint értelmiségi réteg részéről. 10 Kollégák és elvbarátok is vásároltak néha - demonstratívan, de in­kább csak támogatói gesztusként." Majd legutolsó sorban a kínnal­keservvel kiharcolható állami és fővárosi ösztöndíjak. Ezek falkép­megrendelések vagy konkrét műtárgyvásárlások voltak, melyeknek java is csupán egyetlen személy, Bárczy István polgármester nevéhez köthető ebben a korszakban. 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom