Passuth Krisztina - Szücs György - Gosztonyi Ferenc szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1)

MAGYAR VADAK - ÉLETRAJZOK

vagy a Nagybányai táj boglyákkal című képeken (kat. sz. 279.) a komp­lementer színpárok, a fénnyel teli vörösek-sárgák, zöldek intenzív játé­kát fokozza a szálkás ecsetkezelés és a helyenként alkalmazott kék kontúr. A nyugtalanul kavargó színfoltocskák orgiáját azonban mindig összefogott, jól szerkesztett kompozícióba rendezi Ziffer. Korai korszaká­nak harsány színfestészetét „dekoratív impresszionizmusnak" nevezte, utalva posztimpresszionista kötődéseire. 1909-ben Iványi-Grünwald Béláék Ziffert is hívták Kecskemétre, de ő Nagybányán maradt, és a ve­zetőkkel összefogva kiállt a művésztelep ügyeiért, s a festőknek kiutalt újonnan elkészült műtermek egyikét is ő kapta. A következő évben, 1910-ben feleségül vette a Nagybányán dolgozó berlini származású Käthe Beckhaus festőnőt, és együtt utaztak ismét Párizsba. Boromisza Tibornak küldött leveleiben számolt be nehéz anyagi helyzetükről, és a jubiláris kiállítás előkészületeiről érdeklődött. 10 1911-ben Ziffer öt képpel szerepelt a Salon des Indépendants és néggyel a Salon d'Automne tárlatán. 11 A kiállított művek közül egy ud­varra nyíló látkép és a két datált, Szajna-partot ábrázoló vászon azo­nosítható. A Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában lévő Hajók a Szaj­nán (kat. sz. 285.) biztosan szerepelt a Függetlenek Szalonjában, ezt igazolja a darab hátoldalán a kiállítási cédula, amelyen Ziffer saját kéz­írásával vázolta fel a festmények címét és elrendezésük tervét. 1911­ben a témát egy másik művén is megfogalmazta. A nézőpont tanúsá­ga szerint néhány méterre egymástól más-más fényviszonyok mellett készült festmények kitűnő összegzései Ziffer párizsi tapasztalatainak. 1 '' Ziffer fauve-os korszaka az 1910-1912 között készült képek sorával zárul, melyek közül kiemelkedik a Tájrészlet kerítéssel (kat. sz. 284.). Az ekkor festett Téli táj viszont minden színbeli frissessége mellett visszalépésnek számít a naturalisztikusabb, leíróbb jellegű nagybányai képi hagyományhoz. 13 A nagybányai művésztelep 1912-es jubiláris kiállításán 16 képpel szerepelt Ziffer. A több teremben bemutatott festmények, a Régi nagybányai híd kivételével, a kiállítás előtti utolsó két évben készültek. 14 Ziffer Sándor: Zenélők, 1907. Kat. sz. 273. Ettől az évtől Ziffer érdeklődése Németország felé fordult, kihasználva berlini származású felesége révén adódott kapcsolatait. Az 1910-es évek második felétől a német expresszionista festészet erőteljes hatása jelent meg képein. 1913-ban Münchenben, majd Berlinben próbált festőiskolát nyitni. A világháború kitörése miatt csak 1918-ban tér­hetett haza Nagybányára. Élete hátralévő felét ott élte le, és töretlen kedvvel, elhivatottsággal festette meg a számára kimeríthetetlen nagy­bányai táj ismerős részleteit. „Ziffer nem volt válogatós. Részére min­den dolog témává alakult, mert szenvedélyesen szerette a színeket. A modell nála csak szín-probléma volt. Festészeti értelme a szín: violák, kékek, sárgák - intenzív egyéni megfogalmazásban" - emlékezett vissza Zifferre a Nagybányán tanuló Mohy Sándor festőművész. 15 Mecseki Eszter Jegyzetek 1 Czóbel Béla, 1906. Ceruza, papír, 200 x 160 mm, j. j. f.: Czóbelről rajzoltam 1906 Ziffer Sándor. A mű lappang. R.: Borghida 1980. 10. 2 Népviseletbe öltözött asszonyok, 1906. Olaj, vászon, 120 x 100 cm, j. j. I.: Ziffer S. 1906. mgt. R.: Virág-Törő 2004. 166. 3 Plány Ervin: A nagybányai festők kiállítása. Nagybánya és Vidéke 1906. szeptember 2.2. Újraközölve: Tímár 1996. 411. 4 „Czóbel munkái már gondoskodtak arról, hogy meg­lepetés ne érjen, tehát nem fordult ki a világ a helyéből, amikor a Salon d'Automne kiállításán megláttam a vadak termét." Borghida István: Ziffer Sándor művé­szetének kialakulása. Korunk 1959. 8. 1182. 5 Önarckép, 1906. Olaj, vászon, 77 x 60 cm, j. j. I.: Ziffer Sándor 1906, mgt. Borghida szerint Czóbel és Pór Bertalan szemtanúi voltak az eseménynek. Borghida i. m. (4. j.) 22. A Salon des Indépendants kiállításait feldolgozó szakirodalom viszont 1906-ban nem jegyzi Ziffer nevét a kiállítók között, viszont 1907-ben szerepel egy műve Portrait du peintre címmel (5127. sz.). Lobstein, D.: Dictionnaire des Indépendants. 2003. 1173. 6Bretagne-i tengerpart. Olaj, vászon, 47 x 70 cm, j. j. L: Ziffer Sándor 1907, mgt. Tengerpart. Olaj, vászon, 40 x 50 cm, j. j. L: Ziffer Sándor, mgt. 7 Ld. a Függelékben. 8M.I.É.N.K. Nemzeti Szalon, Bp., 1908. 187. Ebédlő. 9 Minich Mátyás portréja, 1908 k. Olaj, vászon, 77 x 65 cm, j. b. I.: Ziffer Sándor. MNG, Itsz.: 90.15 T. 10 Ziffer Sándor levele Boromisza Tiborhoz, 1911. In: András-Bernáth 1997. 167. 11 Ld. a Függelékben. 12A Szajna-partnál, 1911. Olaj, vászon, 60 x 80 cm, j. b. I.: Ziffer 1911. Mgt. R.: Virág-Törő 2004. 238. 13 Te// táj, 1911. Olaj, vászon, 73 x 100 cm, j. j. I.: Ziffer Sándor 1910. mgt. ]4Nagybányai részlet (1912), Tájkép (1911), Csendélet (1912), Ut az alkonyatban (1911), Cinterem Nagybányán (1912), Nagybányai malom (1911), Luxembourg Párizsban (1910), Kettős arckép (1912), Szajna-partján (1910), Nagybányai rét vízzel (1912), Nagybányai tájkép (1911 ), A Virághegy tavasszal (1912), Kora tavasza nagybányai parkban (1912), Virágcsendélet (1912), B. B. úr arcképe (1910), Régi nagybányai hid (1908). 15 Mohy Sándor: Emlékezés Nagybányára. In: Műhelynapló. Kolozsvár-Napoca, Dacia, 1981. 103-104.

Next

/
Oldalképek
Tartalom