Passuth Krisztina - Szücs György - Gosztonyi Ferenc szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1)

MAGYAR VADAK - ÉLETRAJZOK

módjára, egy tetszőleges testtartásban megmerevítve kívánta megjele­níteni, sokkal inkább a mozgás képzetének visszaadására törekedett, a primitív kultúrák állatábrázolásaira hivatkozva. 7 Vaszary 1910 tavaszán érkezett „stílnyomozásának" első állomására, Párizsba, ahol az ókori és az ázsiai művészeti kultúrák beható elemzé­sébe fogott. Megfigyelései a japán ecsetrajzok hajlékony vonalvezeté­sének, az ábrázolt karakter megragadásának és a test összefoglaló, monumentális ábrázolásának elsajátítására irányultak. Számos vázla­ton rögzítette Buddha- és Síva-szobrok kéz- és fejtartásait, melyek a visszafogott eszközök felfokozott kifejezőkészségét testesítették meg számára. 8 Párhuzamosan kortárs francia tárlatokat (feltételezhetően a Salon des Indépendants és Marquet önálló éves kiállítását), valamint Vollard galériáját is látogatta, így Picasso és Cézanne mellett Van Dongen, Marquet és Manguin művészetéről is lejegyzett néhány be­nyomást. 9 Míg Marquet inkább tájképi megoldásaival gyakorolt rá ha­tást, másoknál az alakok intuitívabb, konvencióktól mentes színezése és megformálása keltette fel a figyelmét. 10 Jegyzeteinél és művészeti írásainál is többet árulnak el a fauve-ok rá gyakorolt hatásáról Vaszary 1910-1911-ben készült rajzai. A nagy mennyiségű, általában női aktokat ábrázoló lapon gyakran köszön vissza a fauve-ok rajzművészetének számos jellemzője. Ilyenek akár az érdesebb vonalvezetésű, már-már groteszkbe hajló ceruzarajzok, vagy ajapanizáló, kalligrafikusán hullámzó tusrajzok. Lapjain gyakran meg­jelenik a korszak kedvelt motívuma: a karját feje fölé emelő női akt. En­nek egyik változatán az alakot élénk színezésű műtermi környezetbe helyezte (kat. sz. 271.), megalkotva ezzel œuvre-je kétségtelenül legin­kább fauve-hatású művét. 1910-1911 -es Szintetikus vonalak elnevezésű sorozatához tartozik egy férfiaktot ábrázoló kék ecsetrajz (kat. sz. 272.), amelynek utólagos kör­bevágás eredményeképpen jobb karja könyöktől hiányzik. A nőket áb­rázoló lapok stiláris sokszínűségével ellentétben a férfialakok mindig sematikusak, feltételezhetően egyazon modell után készültek. Az áb­rázolt egyéni karakterével szemben elsőbbséget élvez a szintetikus el­nevezéssel is jelzett összefoglaló, általános jegyekre koncentráló meg­jelenítés. A szabálytalanul hullámzó, elnagyolt körvonal, a láthatóan szándékolt elrajzolások Rouault és Matisse egykorú grafikáit idézik, az alak egészében mégis inkább Kernstok Károly fiúaktjaihoz áll a legkö­zelebb. Ez jól példázza Vaszary műveinek azon sajátosságát, hogy sok­szor közvetlenebb kapcsolatról árulkodnak a Nyolcak és Perlrott Csaba Vilmos munkáival, mint a külföldi mesterekével, azaz egyes eredmé­nyek magyar előképek közvetítésével szivároghattak be művészetébe. A megkezdett gyűjtőmunka befejezéséhez Vaszary 1911 tavaszán Itá­liába utazott. Itt alkalma nyílott a freskók, mozaikok, fajanszok és ma­jolikák színvilágának, valamint a kora reneszánsz műalkotások sziká­rabb, bizantinikus formáinak alapos megfigyelésére. Mindemellett Vaszary János: Hölgy rozsas kalapban (Színek kékben), 1910 korul. Kat. sz. 270. Collection of Jill A. Wiltse and H. Kirk Brown III nem maradhatott érintetlen Michelangelo és a quattrocento mesterei­nek hatásától sem. Formai kutatásai eredményét Mérsékelt kézmozdu­latok (Lázár feltámasztása) című 1912-es nagyméretű vásznán össze­gezte. A kompozíció meglepően monumentális, minden egyéb hatá­son felülkerekedett az erőteljesen bizáncias hieratikus merevség, stili­záltság és frontalitás. A kortársak művei közül egyértelműen Picasso század eleji monumentalizáló festményeihez áll a legközelebb. Ugyan­csak Picasso hatása irányadó Vaszary stiláris felfedezőútjának hátralévő két évében. Ez alól a Művészház posztimpresszionista kiállításán bemu­tatott 1913-as tájképei jelentettek kivételt, amelyeket a kritika Matisse­nak a tárlaton szereplő tájképéhez hasonlított." Mivel a két képről nem áll rendelkezésre reprodukció, az MNG gyűjteményének egykorú, jel­zésük alapján Párizsban készült akvarelljei adnak támpontot.' 2 Erőteljes japanizáló karakterük mellett valóban szoros rokonságot mutatnak a fauve-ok lineáris felfogásával. A kiállítást követően Vaszary művészete új ideálok felé fordult. Ma­ga mögött hagyva a múlt művészetének faggatását megtagadta dekoratív kísérleteit, s a kubizmus, expresszionizmus és futurizmus igézetébe került. Bár általánosságban a fauve-os elemek hosszú időre háttérbe szorultak művészetében, az 1920-as évek közepén újra felszínre törtek, és változó intenzitással haláláig jellemzőek ma­radtak. Danyi Orsolya Jegyzetek 1 Vaszary János: Jegyzetek. In: Régi és/vagy új reneszánsz. Vaszary János összegyűjtött írásai. Összeállította, szerkesztette és a bevezetőt írta: Mezei Ottó. Tata, é. n. [1994] 122-125. 2 Vaszary 1907-es vázlatfüzete. MNG Grafikai Osztály, Itsz.: F.92.26. 3 Vaszary i. m. (1. j.) 122-125. 4 Vaszary János: Firenze - Siena. Az Újság 1911. május 18. 1-2. és Vaszary János bevezetője. In: Vaszary János gyűjteményes kiállítása a Művészházban. 1912. március-április. 7-8. 5 Matisse 1908. 6 Vaszary i. m. (4. j.) 1-2. 7 Vaszary János bevezetője, i. m. (4. j.) 7-8. A gondolat elterjedtségét illusztrálja, hogy Hildebrandtól Matisse-ig szinte minden nevesebb szerző írásában megtalálható. 8Vaszary i. m. (4. j.) 1-2. 9 A kiállításokhoz: Gordon, Donald E.: Modern Art Exhibitions 1900-1916. Selected Catalogue Documentation. II. München, 1974. 383-387. és 400-401. Vaszary 1910-es, Párizsban használt vázlat­füzetei: MNG Grafikai Osztály, Itsz.: F.92.23. és F.92.24. 10MNG Grafikai Osztály, Itsz.: F.92.24 11 n. n.: Postimpressionisták. Magyar Hírlap 1913. május 4. 13. 12 MNG Grafikai Osztály, Itsz.: F.92.4.20.a-b.

Next

/
Oldalképek
Tartalom