Passuth Krisztina - Szücs György - Gosztonyi Ferenc szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1)

MAGYAR VADAK - ÉLETRAJZOK

nyugodt, vidékies kúriát belülről tüzes, igazi „fauve" árnyalattal, kadmiumsárgával festette ki, amelyet a padló téglaszíne, a komód és a támlás székek vöröse tett még harsányabbá (kat. sz. 218.). Kaposvárt semmiképpen sem lehet a mediterrán Collioure-ral összehasonlítani, Rippl-Rónai bensőséges enteriőrjeinek ragyogó színvilága mégis Matisse szobáinak - képzeletbeli - színes falait és műtermének sugárzó hangulatát idézi. Nem csoda, hogy ez az otthon és természetesen annak gazdája erősen hatott Galimbert Sándorra, arra a fiatal festőre, akit Rippl-Rónai hosszú időre befogadott, s aki ezt a környezetet a maga sajátos festői stílusában meg is örökítette (kat. sz. 128.). Mindamellett nem Galimberti volt az egyetlen magyar festő, akit Rippl-Rónai indított útjára, s aki számára az egyik első, ha nem is a legelső ösztönzést a modern festészet követésére éppen ő adta. Berény mellett a legkorábbi Jegyzetek 1 Szinyei Merse Anna: Rippl-Rónai Franciaországban és kapcsolatai a Nabis-csoporttal. In: Rippl-Rónai 1998. 49-68. 2 Pierre Bonnard francia festő arcképe, 1897. Olaj, karton, 61 x 49,3 cm, j. b. f. Rónai. MNG, Itsz.: 6682; Aristide Mailtől portréja, 1899. Olaj, vászon, 100 x 75 cm, j. b. I. Rónai. Párizs, Musée d'Órsay, Itsz.: R.F. 1977/299. 3Ld.: Földi Eszter: Georges Rodenbach és Rippl-Rónai. A Les Vierges története. A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve / Annales de Is Galerie Nationale Hongroise 1997-2001. 275-288. Schönberger Armand (Galgóc, 1885. április 2 - Budapest, 1974. november 5.) A Nyitra megyei Galgócon született művész 1890-ben családjával Pest külterületére, majd 1896-ban a városba költözött. Elemi és középiskolai tanulmányait már itt végezte. Korai elhatározását, hogy festő lesz, a nyolcgyermekes, szegény sorsú család nemigen tudta támogatni. „Az első mesteremet hamarosan otthagytam, mert spiritiszta volt [...], aztán elmentem a múzeumba Munkácsyt másolni" - emlékezett vissza a pályakezdésre az idős mester.

1 1900-ban a Vallás- és Közoktatási Miniszter rendelete alapján szabad esti aktrajzolási tanfolyam indult a Képzőművészeti Főiskolán, „melyre korlátolt számban, tandíjmentesen vétetnek fel a jelentkezők".

2 Schönberger is rendszeresen eljárt az esti aktrajzolásokra. Itt hallott először Münchenről, a művészeti központról.

3 1903-ban a próbarajzok után felvételt nyert Anton Azbè szabad szellemű, népszerű iskolájába, ahonnan többek között Kandinszkij, Javlenszkij pályája is indult.

4 Művészi szemléletének alakulásában meghatározóak voltak Azbè elvei, de 1905-től, mestere korai halála után a müncheni akadémián folytatta tanulmányait. 1906 nyarán utazott először Nagybányára, és 1912-ig nem volt nyár, hogy akár egy rövid időt ott ne töltött volna.

5 1906 után egyre több fiatal kezdett erős kontúrok közé szorított, harsány színfoltokból építkező, „plakátszerű" képeket festeni - köztük Schönberger is.

6 A neósok számbavételekor Réti István Schönbergert 1912-től sorolja közéjük, a művész újabban előkerült munkái alapján azonban a fordulatot korábbra, 1910 körűire tehetjük.

7 Művészi felkészülésének ezt az időszakát képeiből csak igen hézagosan rekonstruálhatjuk, minthogy ezeket „később felszabdalta, jeléül annak, hogy ideiglenes megnyugvást sem jelentettek részére".

8 Ez idáig mindössze négy képe bukkant elő a fauve festőnk, Czóbel Béla is Rippl-Rónai budapesti kiállítása láttán indult el a maga útján, méghozzá Párizs irányába.

11 Márffy Ödön pedig ugyancsak Rippl-Rónai kaposvári házából, környezetéből és festészetéből merített inspirációt, amikor 1907 nyarán nála vendégeskedett.

12 Rippl-Rónai néhány év múlva továbblépett, eltávolodott színes és erőteljes színvilágától, s utolsó évtizedében a lírai pasztellportrék kedvelt és elismert mestereként dolgozott. Az egyik legeredetibb magyar festő - már csak életkora miatt sem - hasonlította volna soha műveit a fiatalabb művészek fauvizmusához, ugyanakkor annak képanalizáló módszerét tovább fejlesztve képeit „kukoricás" stílusúnak nevezte, ezzel is jelezve a hazai tájhoz, a somogyi földhöz való elszakíthatatlan kötődését. Passuth Krisztina 10 Rippl-Rónai József Emlékezései. Bp., Nyugat, 1911. 143. Újraközölve: Rippl-Rónai József Emlékezései. Beck Ö. Fülöp Emlékezései. S.a.r. Farkas Zoltán. Bp. 1957. 124. 11 Czóbel Béla: Önéletrajz levélben. In: Az uj magyar művészet önarcképe. Európai Iskola Könyvtára 7-8. Művészbolt, h. n., é. n. [Budapest, 1946] 14. 12 Rockenbauer Zoltán: Márffy Ödön. (Kézirat, 2005.) 53. nagybányai tartózkodás időszakából. Az 1906-ban készült az Asztalnál ülő férfi és az Ablak című képek

9 finom színkezelésükben, az atmoszférikus hatások érzékeltetésében a természetelvű nagybányai koncepciót követik, a nagyfelületű, homogén színfoltok dekorativitásában, a képelemek ritmikus összeszerkesztésére tett bátortalan kísérletben azonban már a továbblépés felé mutatnak. Schönberger bizonyára már 1906-1907-ben is látta Czóbel Párizsban festett és Nagybányán bemutatott fauve jellegű képeit, de ezeknek hatása csak később, 1909-ben tett megerősítő párizsi utazása után érződik: a következő év nyarán, 1910-ben Nagybányán készült müvek már egyértelműen a neós igazodást mutatják. Vörösfalú ház (kat. sz. 231.) című képének

10 motívuma teljesen megegyezik Czóbel egy 1906-os festményének (kat. sz. 109.) tárgyával. Színvilágában is erőteljes az eltávolodás a természeti látványtól: vöröset, narancsot, kéket, zöldet használ. Másik ekkortájt festett képe, a Kereszthegy,'''' szintén tiszta élénk színekkel, foltszerűen megoldott, a látványt erősen stilizáló kép, méltó párdarabja Tihanyi Lajos, Ziffer Sándor és Bornemisza Géza hasonló tárgyú műveinek. Életre szóló barátságot kötött Tersánszky Józsi Jenő íróval,

12 s a festőtelep életét megörökítő memoárregényhez, A félbolondhoz illusztrációt készített.

13 A könyvnek a közös zenélésekről szóló részeihez Schönberger is mintául szolgálhatott, aki ebben az időszakban aktívan csellózott.'

4 A festők közül Bálint Rezső, Bornemisza Géza, Czóbel Béla, Nemes Lampérth József és Perlrott Csaba Vilmos tartoztak a tágabb baráti köréhez.

15 A Párizst járt fiatalok hatására 1909-ben Schönberger is felkerekedett, s gyalogosan elindult az új impulzusokat adó művészeti központ felé. Rendszeresen eljárt a Montparnasse egyik népszerű szabadiskolájába, 4A MIÉNK-ről ld. Parádi Judit tanulmányát kötetünkben. 5 Gergely Mariann: Kései elégtétel. Rippl-Rónai vitatott „pöttyös" korszaka. In: Rippl-Rónai 1998. 84. 6 Rippl-Rónai József levele Ödön öccséhez, 1906. február 8. MNG Adattár, Itsz.: 20408/1979/14/a. In: Rippl-Rónai 1998. 504. 7 Bernáth Mária: Rippl-Rónai József Bp., Szemimpex, 1998. 155. 8 Paris 1999. 443. 9 Rippl-Rónai József: Művészet Nyugaton. Világ 1910. április 30. In: Rippl-Rónai írásaiból. Szerk. Kávássy Sándor. Dunavecse, 1967. 34.