Passuth Krisztina - Szücs György - Gosztonyi Ferenc szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1)
MAGYAR VADAK - ÉLETRAJZOK
Perlrott Csaba Vilmos 1910-es Női akf\án (kat. sz. 204.) megtalálhatjuk megint az árnyékoló zöld színt, de nem kap hangsúlyos szerepet sem a kontúr, sem a túl intenzív színek használata. Pólya életművéből ez az egyetlen fauve-os akt maradt ránk. De ahogyan ő is nyilatkozta: „ebbe az időszakba esett a franciáknak »neoimpresszio« jelszó alatt megindult művészi harca, ami aztán ellenállhatatlan erővel Párizsba csalt és itt a legszélsőségesebb irányzat befolyása alá kerültem, melyet magambaszállásom, meghiggadásom és életviszonyaim letompítottak". 9 A későbbiekben azonban nem látszott meg ennek hatása. Festészetére jellemzőbb maradt az a festői, neoimpresszionisztikus vonás, mely az 1910 körül készített Falusi házak, Kert, valamint Kertrészlet reprezentál, és ami Jávor Pál művészetére jellemző. 10 Pólya Tibor az 1910-es években már a Vasárnapi Újságba küldte illusztrációit, ezek híressé tették: A Japán-asztal művészei címmel láthatunk karikatúrákat Szinyeiről, Lechnerről, Rippl-Rónairól, Fényesről, Ferenczy Valérről, Pórról és másokról. 1 Jegyzetek 1 Az Est Hármaskönyve. Bp., 1923. 559-560. 2 Alapító tagja nem volt a Szolnoki Művésztelepnek, de már 1903-1904-ben ott élt és alkotott. 3 Művészet V. (1906) Rajzok. Pólya Tibor: Sztrájk. 381. 4 Pólya Tibor festőművész rajzaiból. 1918-1919 rajzos krónikája. Szolnok, 1987. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete 19. vándorgyűlése alkalmából rendezett képzőművészeti kiállításra megjelentette: A Verseghy Könyvtár és a Damjanich Múzeum. A kiállítást rendezte és a katalógust összeállította: Kaposvári Gyula, ny. múzeumigazgató. 3. Pór Bertalan: Önarckép, 1906. Kat. sz. 214. 1910-től kezdve részt vett a Kecskeméti Művésztelep megszervezésében Iványi Grünwald Béla mellett testvérével, Ivánnal együtt. 1919-ben visszatért Szolnokra, ahol központi szerepet töltött be. Ugyanebben az évben a Szinyei Merse Pál Társaság egyik alapítója volt. A plakátművészetben is tevékenyen működött, Törley- és Mod/'ano-grafikáit többször is sokszorosították, valamint illusztrátorként Az Estben, a Magyarságban, az Új Nemzedékben és a Virradatban szerepelt. Későbbi festészetére jellemzőek egyrészt a magyar népi életet bemutató zsánerképei, aminek köszönhetően a „magyar Bruegel" névvel is illették, 12 másrészt humorisztikus, expresszívebb képei is, melyeken megfigyelhető Aba-Novák Vilmos hatása. 13 Hirtelen halála sokakat mélyen érintett, köztük természetesen a művésztelep több tagját is - így született meg Borbereki Kovács Zoltán szobra, valamint egy kisebb monografikus írás Herman Lipót tollából a Magyar Művészetben. 14 Kárai Petra Művésztelep tagja volt. Alföldi táj című festménye az 1900-as évek második feléből hasonlóan neoimpresszionisztikus jellegű, mint Pólya ekkori munkái. 11 Vasárnapi Újság LVIII. (1911) 53. 1070. 12 Falu télen, Korcsolyázók, Parasztfarsang, Körmenet, Baromfiudvar télen stb. 13 Művészmulatság (1930 k.), Családom, Aba-Novák, Öltözőben. 14 Herman Lipót: Pólya Tibor. In: Magyar Művészet 1938. 2. 33^14. Pór Bertalan (Bátaszék, 1880. november 4 - Budapest, 1964. augusztus 29.) Pór Bertalan egyénisége, életpályája több szempontból megegyezik, több szempontból pedig eltér a többi fauve szemléletű művészétől. Megegyezik abban, hogy ő is a Mintarajziskolában kezdett tanulni, de valójában Münchenbe kívánkozott. Az utazáshoz szükséges összeget Berény Róbert édesapja biztosította számára, aki megrendelte nála maga és felesége arcképét. 1 1889-ben Münchenbe került, ahol az Akadémián Hackl tanítványa lett, majd Hollósy szabadiskoláját látogatta. Hollósy hamar felismerte tehetségét, és 1901-ben Czigány Dezsővel együtt ösztöndíjra javasolta. 2 Még ebben az évben Párizsba utazott, ahol 1903-ig maradt. Mint a legtöbb magyar, ő is az Académie Juliánt látogatta, mestere Jean-Paul Laurens volt. Mielőtt azonban a francia fauvizmus kibontakozott volna, ő már hazatért, s 1903-1919 között Budapesten dolgozott. Soha nem alkalmazta tisztán a fauvizmus eszköztárát, de néhány képén nagyobb spontaneitással és lendülettel fejezte ki magát, mint legtöbb magyar kollégája. Francia és magyar festőtársaitól eltérően sem az akt, sem a csendélet, sem az enteriőr nem keltette fel érdeklődését. Figyelmét kezdettől fogva a portrék - főként az önarcképek - és a tájképek kötötték le. Czóbel Béla korai, 1903-as Ónarc/cépéhez hasonlóan 1902-ben festett Önarcképe és Apja portréja 3 súlyos, masszív festékfelrakásával, mélybarna, vörösbe játszó árnyalatával kétségkívül Rembrandt festészetét idézi, akinek festészetét a Louvre gyűjteményében tanulmányozhatta. „Régebben emberfejeken igyekezett Pór Bertalan kontemplálódni. 5 Up. 4. 6„Átnevettük a napokat." Elmondja: Pólya Tibor festőművész. In: Nádas Sándor: Magyar selfmademanek. Bp., Pesti Futár kiadása, 1928. 92-93. 7 A híres Tournée du Chat Noir plakát ma is turistaszuvenír egész Franciaországban. 8Pólya Tibor: Fésülködő akt műteremben. R.: Kieselbach 2003. 657. 9Az Est Hármaskönyve i. m. (1. j.) 559-560. lOJávor Pál budapesti és szolnoki tanulmányai után szintén Párizsba utazott, majd 1911-től a Kecskeméti