Passuth Krisztina - Szücs György - Gosztonyi Ferenc szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1)
MAGYAR VADAK - ÉLETRAJZOK
pangó Patak partján című műve, amelyen két fiatal fürdőzését ábrázolta, lehetett az egyik legkiérleltebb alkotás ezek sorában." A többalakos fürdőző-kompozícióit készítette elő egyalakos, önálló munkaként is kiállított képein. A Pásztorfiú, amelyet 1908 októberében a Salon d'Automne-on állított ki, az egyik első ezek közül. 24 Egy ceruzás jegyzetekkel ellátott kiállítási katalógus megjegyzése szerint a „tájkép szép, az alak manguin" [sic!]. 25 A látogatónak nyilván feltűnt, hogy a fauve-ok szelídebb, festőibb, a nagyközönség számára elfogadhatóbb stílusú festője, Manguin milyen nagy hatást tett Kernstokra. Ezen a képen a test formáihoz még óvatosan nyúlt, az alakon nem láthatók jelentős torzítások, a kritikusok által betegesnek mondott vékonyság is feltehetően a tizenéves modell alkati adottságainak köszönhető. Ugyanakkor maga sem volt megelégedve elért eredményeivel. A Keresztelő Szent Jánosként 26 ismert festmény nemrég előkerült színes fotói alapján feltételezhető, hogy a Pásztorfiú lelőhelyéről azért nincs tudomásunk, mert az az átfestések során Keresztelő Szent Jánossá változott. 27 A festményt többször is átalakította, folyamatosan tökéletesítve az alakot és a kompozíciót. 28 1909-ben az alak és a táj szerkezetiségét jobban hangsúlyozó vonalakat helyezett el rajta, miáltal a kép elvesztette kezdeti vadságát, és az új, mindent geometrikus rendszerbe illesztő stílus előhírnökévé tette. 29 A testnek természethez közelebb álló formatartó ábrázolása, a szemnek pihentetőbb, lágy átmenetekkel megfestett színvilága a „szelídebben vad" képek sorába illeszti a Fiúakta nyergesi kertben című művet is (kat. sz. 149.). 30 A háttér lombjait azonban a fauve műveit jellemző lendületes, szálkás vonásokkal festette meg, az egyes térrészeket pedig fogazott hullámvonallal választotta el. A vibráló ecsetjárás mellett a fiú alakján és a háttérben megjelenő erőteljes kék és vörös szín emeli a munkát a jelentős művek sorába. Az azonos téma visszatérő, de mindig újat hozó megfogalmazása által egyre vadabbá, merészebbé vált Kernstok formakezelése és színhasználata. Az 1908-1909 körül festett Fához támaszkodó fiúakt (kat. sz. 148.) már érett fauve alkotás. 31 Az alak kihívó, hetyke pózából áradó magától értetődő felületesség érződik a kevés festék használatában és a körvonalak egyszerűsítésében is. Laza kézmozdulatokkal vitt fel a vászonra kis amplitúdójú hullámvonalakat és rövid, tömör ecsetvonásokat. Ezáltal az alap sok helyen kivillan, egyik jellemzőjeként a fauve esztétikának, amely a vászon maradéktalan kitöltése helyett a színek harmonikus elrendezésére ügyel. Jellegzetesen fauve stílusú portréképei az 1908-1909 körüli években jelentek meg. A Színes leányfej (Női arckép, kat. sz. 150.) visszafogott kék színdominanciája ellenére az arc modellálásánál Matisse portréképeinek megoldásait követi. 32 A közeli képkivágat, a semleges, de színeiben a modellhez igazított háttér - amely a fauve portrék sajátossága jelentkezett a Nyergesi testvérek egyikéről festett arcképen, a Nyergesújfali parasztgyereken is (kat. sz. 147.). 33 Az élénk, egymás hatását felerősítő színekkel modellált arc teszi az ábrázolást merészen vaddá. A Hajnali lovas (Magányos lovas) (kat. sz. 151a.) hátoldalán lévő befejezetlen képe (kat. sz. 151b.) egyik utolsó fauve stílusú műve. 34 A kiterjedt lila és rózsaszín foltokkal tarkított testű kék és zöld kontúrral körülvett nőalakot minden eddiginél erősebb rálátásban akarta megmutatni. A beállításból adódó esetlenségek miatt Kernstok - akinek „napraforgója" ismét új „napot" követett-a vásznat felhasználta az 1911-ben megfestett lovas képhez. Ezen már egészen új probléma, a természetben megtalálható, az értelemmel felfogható és a vásznon megvalósítható szerkezetiség izgatta. Érdekes megjegyezni, hogy a Kernstok vezetésével megalakult Nyolcak művészcsoport új stílusát alkotó elemekre - Cézanne „architektonikus plaszticitásá"-ra, valamint a 4-5. századi görög művészet és a néger plasztika megoldásaira - Matisse is felhívhatta figyelmét, aki gyakran beszélt ezekről tanítványainak és a műtermét látogatóknak. 35 Az újítási vágytól fűtött művész számára azonban ez sem jelentette a végső állomást. Vívódó lelkivilága sejlik fel Gerő Ödönnek a művész legkedvesebb képét firtató kérdésére adott válaszából is: „Azt a képet még nem festettem meg, amelyikkel magam is igazán meg volnék elégedve." 36 Kovács Bernadett Kernstok Károly: Női akt, 1908 körül Kat. sz. 158. Kernstok Károly: Akt, 1908 körül Kat. sz. 159. Kernstok Károly: Női akt, 1908 körül Kat. sz. 157.
