Passuth Krisztina - Szücs György - Gosztonyi Ferenc szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1)

MAGYAR VADAK - PÁLYAKÉPEK - BOROS JUDIT: Perlrott Csaba Vilmos szintetizáló festészete

Jegyzetek 1 A felvétel számos Matisse-katalógusban és -monográfiában megtalálható, hazai közlése: Benedek Katalin: Perlrott Csaba Vilmos (1880-1955) alkotói pályájának főbb állomásai, Békéscsaba, Munkácsy Mihály Múzeum, 2005. 2 A Matisse-iskola magyar növendékeiről ld. Bárki Gergely tanulmányát a katalógusban. 3 Perlrott Csaba Vilmos több alkalommal megírta vagy elmondta pályakezdésének történetét, különös hangsúlyt fektetve a Párizsban, Matisse környezetében eltöltött évekre. A legfontosabb életrajzi levelek, illetve interjúk időrendi sorrendben: Perlrott Csaba Vilmos levele [Szentiványi Gyulához], Miskolc, 1914. december 28. MNG Adattár, 1276/1920. (a továbbiakban: Perlrott 1914.); Perlrott Csaba Vilmos: Magamról. In: Perlrott Csaba Vilmos művészete. Bornemisza Géza előszavával. Bp., Dante, 1929. 9-14. (a továbbiakban: Perlrott 1929.); Perlrott Csaba Vilmos: Életem (Somogyi Árpád kikérdezése), MTA MKI Adattár, MDK-C-11-60 [1956] (a továbbiakban: Perlrott 1956.); Perlrott Csaba közlései. Lejegyezte Bényi László, é. n. [1950 körül] MNG Adattár, 21 400/1982. (a továbbiakban: Perlrott 1950 körül.) Az évek múlásával Perlrott egyre korábbra tette Párizsba érkezésének időpontját. A szakirodalom általában az 1929-es változatot tekintette mérvadónak, ennek alapján tárgyalta Perlrott szerepét a nagybányai neósok és a magyar Matisse-tanítványok történetében. Ez az életrajzi változat azonban ellentmond számos forrásértékű dokumentumnak, és nem egyeztethető össze a Matisse-iskola történetének időrendjével sem. 4 „Azok közé a kegyeltjei közé tartoztam, akiket minden héten meghívott műtermébe, ahol megmagyarázta beállított csendéleteit s ezek az elméleti oktatások voltak a leghasznosabbak a mi részünkre." Perlrott 1929. 13. Perlrott első felesége, Gráber Margit festőnő családi legendáriuma szerint Perlrott kapott egy saját, neki dedikált festményt Matisse-tól. Utóbb a kép állítólag egy izraeli magángyűjteménybe került. Sümegi György szóbeli közlése. 5 Perlrott 1914. 6 Ilyen a Nagybánya c. lap közleménye, amely a májusra várt művészek között említi Perlrqtt Vilmos nevét (Nagybánya 1903. április 30. 4. Újraközölve: Tímár 1996. 312.), valamint egy 1903-ban és két 1904-ben készült fotó (mindhárom Buzi László hagyatékából), melyeken több fiatal festő társaságéban Perlrott Vilmos is felismerhető. A képen látható művészek többségét - így Perlrottot is - Buzi László be is azonosította. MNG Adattár, 18133—18135/1968. Végül, de nem utolsó sorban azok a nagybányai lajstromok, amelyek alapján Réti István közzétette a szabadiskola és a művésztelep tagjainak évekre lebontott névsorát. Itt Perlrott Vilmos mind 1903-ban, mind 1904-ben a szabadiskola növendékeként szerepel. 1944-ben kiadott monográfiájában Réti félreérthetetlenül fogalmaz: „1903-ban Nagybányára jött a Szabadiskolába, ahol Grünwald Bélát kérte fel a korrigálásra. Ezután 1906-ig az iskolában, 1907-től, első párisi visszatértétől kezdve az iskolán kívül dolgozott Nagybányán. 1910-ben követte Iványi Grünwaldot Kecskemétre." Réti 1994. 266-267, 326. 7 1914-ben Perlrott azt írta Szentiványi Lajosnak, hogy 1904-ben ismerkedett meg Koszta Józseffel, és 1905 nyarán ment Nagybányára (Perlrott 1914.). 8 Ugyancsak 1904-re teszi Kosztával való megismerkedését 1929-ben, azzal a különbséggel, hogy eszerint már ugyanazon évben, tehát 1904 nyarán továbbutazott Nagybányára. (Perlrott 1929). 1955 körül úgy emlékezett, hogy 1903-ban ismerkedett meg Kosztával, majd három Abonyban töltött hónap után 1903. június 23-án érkezett Nagybányára (Perlrott 1956). Hasonlóképpen nyilatkozott Bényi Lászlónak, megemlítve, hogy járt az Andrássy út és a Vörösmarty utca sarkán lévő Ferenczyiskolába is (Perlrott 1950 körül). Továbbá egy 1942-ben Réti Istvánhoz intézett levélben a következőket írja: „Nem tudom, nem volna-e szüksége Mesteremnek, hogy egy 1903/1904 telén Nagybányán festett képemről (Cigányok a csűrben) fényképre, esetleg klisére is megtudom szerezni." Perlrott Csaba Vilmos levele Réti Istvánhoz, Bp. 1942. május 26. MNG Adattér, 8167/1955. Ferenczy Károly magániskolájáról ld. Kíssné Budai Rita: Ferenczy Károly, a művészetpedagógus. In: Angyalokra pedig szükség van. Tanulmányok Bernáth Mária tiszteletére. Szerk. András Edit. MTA MKI, Bp. 2005. 79-88. A Ferenczy-iskoláról: 82-83. 9 Cigányok a csűrben. Mgt. R.: Perlrott 1929. 1. kép. 10 Cigányok II. (Délutáni pihenő). Olaj, vászon, 65 x 80 cm, j. n. Mű-Terem Galéria 13. aukció, 2003. április. 38. 11 Ruhaszáritás. Olaj, vászon, 111 x 121 cm, j. j. I.: Perlrott Vilmos 1905? mgt. R.: Kolonie der Träume: Nagybánya. Collegium Hungaricum - Berlin, 14. Februar bis 14. März 2002 im Gebäude der Botschaft der Republik Ungarn. Kat. 5. 42. 12 Perlrott 1929. 12. 13 Ferenczy Károly levele K. Lippich Elekhez, h. n. é. n. [1906] marc. 16. In: András-Bernáth 1997. 139. 14 Perlrott 1956. 15 Nagybánya 1905. október 5. 4. Újraközölve: Tímár 1996.360. 16 Ld. Nagybánya 1906. augusztus 30. 4. Újraközölve: Tímár 1996. 410-411. és Nagybánya és Vidéke 1906. szeptember 2. 2-3. Újraközölve: Tímár 1996. 412. 17 Mivel különböző időben elmondott vagy leírt életrajzaiban maga Perlrott is többféle dátumot jelölt meg párizsi tartózkodásának kezdeteként, érdemes ezeket időrendben áttekinteni, illetve kiegészíteni a kérdést megvilágító további dokumentumokkal. „1906. december 4-én érkeztem első Ízben Parisba, ahol az Académie Julien'ben [sic] dijat nyerve egy rajzzal, 1907 tavaszán az Académie de la Grande Chaumiere'ben Steinlein [sic] híres illusztrátor tanítványa lettem. Ö volt az ki törekvéseimet felismerve s méltányolva Henry Matisse és Paul Picasso urakkal megösmertetett s ebben a társaságban kezdtem ama művészetemet amelyet ma is vallok s hitem szerint a jövő művészetének tartok." Perlrott 1914; „1905 telén ismét Nagy-Bányán vagyok, kisebb megszakításokkal késő őszig. [...] 1905-ben festetem »Ciganyok« című képemet, amely megtetszett Ferenczynek. Pesten kieszközölt számomra egy kis ösztöndíjat, amivel aztán Párizsba utaztam." Perlrott 1929, 12. „1905-ben kikerültem Parisba. [...] 1905-be beiratkoztam a Julien [sic] Académiere, de nagyon konzervatívnak találtam ott a légkört, igy tehát Henry Mattisse [sic] tanítványa lettem." Perlrott, 1956. Az egyéb dokumentumokra való hivatkozást Id. a továbbiakban. 18 Erről ld. Iványi Grünwald Béla levelét Réti Istvánhoz Rómába, é. n. [1906 március] MNG Adattár, 10936/1959. 19Ld. 13. j, 20 „Egyébként itt most nagy élet van. Körülbelül 80 festő lopja itt a napot. Perlroth úgy hallom, kapott az államtól ösztöndíjat, roppant boldog." Thorma János levele Réti Istvánhoz Rómába, Nagybánya, 1906. július 12. MNG Adattér, 7524/1955. 21 Perlrott 1929. 12-13. 22 Perlrott Csaba Vilmos levele Réti Istvánhoz, Paris 907 27/X, MNG Adattár, 8168/1955. 23 Perlrott 1929. 13. 24 Perlrott 1929. 12. 25 Lásd Mikola András leveleit Réti Istvánhoz. MNG Adattár, 12825/1959 és 12831/1959. 26 Portrait d'un peintre (kat. 3814.), Partie de cour (azonos címmel: kat. 3816, 3845, 3817.) Étude de portrait (kat. 3817.). Ld. Lobstein, Dominique: Dictionnaire des Indépendants 1884-1914. Dijon, edition de l'Echelle de Jacob, 2003. III. 27 „Amennyiben olyan felháborító támadások melyek engem értek e nyáron meg is nem nevezhet ifjú művészek által akik természetes csak nálunk egetverő talentum hírében állnak, akikről azt gondolják, hogy a művészetet a feje tetejére állítják, azok az urak szívesen voltak úgy személyem mint piktúrám ellen majdnem egy nyílt bojkottot kimondani. [...] Ezek után Bányára többé nem szándékozom menni, hihetetlenül fáj ez, mikor annyi kellemes napokat töltöttem s annyit köszönhetek a vezető uraknak." Perlrott Csaba Vilmos levele Réti Istvánhoz Rómába. Paris 907 27/X. MNG Adattár, 8168/1955. 28 Egy sebtében lefirkantott [Lázár Bélának] szóló 1909-es levélben arról értesítette a címzettet, hogy nem kíván részt venni a „Keresők" kiállításain. „Egy másik társaságba lépek", írta indoklásképpen, talán a Művészházra gondolva. Perlrott Csaba Vilmos levele ismeretlen címzetthez, 909. 16/X. (?) MNG Adattár, 4579/1974/a. A jelzett számon beleltározott nyolc levél közül hetet Spanyolországból írt Perlrott Lázár Bélának. Mivel ez a levéltöredék a többivel együtt került be az akkor még a Szépművészeti Múzeumban lévő Magyar Művészeti Adattárba, feltételzhető, hogy ennek címzettje is Lázár Béla volt. 29 Nemzeti Szalon 1907. május. Tavaszi kiállítás. Gauguin, Cézanne. A kiállításról és magyar visszhangjáról: Boros Judit: „Ez az ember lett a művészet választóvize... " Thorma János és az 1907-es Gauguin-kiállítás. In: Thorma János 1870-1937. Thorma János Múzeum, Halasi Múzeum Alapítvány, Kiskunhalas 2003. 125-136. 30 Akt (Fekvő akt.) Olaj, vászon, 91 x 138 cm. Mű-Terem Galéria 6. aukciója, 2000. december. 107. 31 Société du Salon d'Automne: Catalogue de Peinture, Dessin, Sculpture, Gravure, Architecture et Arts Décoratifs exposés au Grand Palais des Champs-Elysées: 1387-1392. Étude. 32 Perlrott levele Réti Istvánhoz. Ld. 23. j. 33 Académie Matisse. Henri Matisse and his Nordic & American Pupils. New York Studio School of Drawing, Painting and Sculpture, October 17 - November 17. 2001. 34

Ld. a hajdani tanítványok visszaemlékezéseit: i. m. (33. j.) 35 Matisse 1908. 36 Az 1908-as Salon d'Automne-katalógus Szépművészeti Múzeumban őrzött példányába valaki - feltehetően a katalógus korábbi tulajdonosa, Dobai Székely Andor ceruzával bejegyezte az 1641-es tétel mellé, hogy a kép vörös aktokat ábrázol, zöldben. Ezúttal köszönöm meg Popovics Istvánnak a katalógus eredeti tulajdonosára vonatkozó információt. 37 „Perlrott Csaba paradicsomi jelenete pedig nem annyira perlrot, mint inkább rübenrot giccselés, melyből a rajztudás és a színérzék legelemibb atomjai is hiányoznak. (Kezdi) [Kézdi-Kovács László]. A MIÉNK új kiállítása. Pesti Hírlap 1909. febr. 14. 9-10. 38 Bölöni György: Kernstok Károly és társai. Arad és vidéke 1909. július 9. Újraközölve: Bölöni 1967. 108-111. 39 Ld. 37. j. 40 Női akt, 1910 körül. Olaj, vászon lemezpapíron, 52 x 41 cm, j. j. I. Perlót Cs. Alatta halványan évszám: 1910 (?). Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum, Itsz.: 55.403. 41 Harlekin és modellek, 1910 k. Olaj, vászon, 89 x 115 cm, j. j. I.: Pelrott Csaba V. Mgt. R.: Kieselbach 2003. 444. AlModellek (Cigánymodellek), 1916. Olaj, fa, 100 x 119 cm, j. b. I.: Perlrott Csaba V. MNG, Itsz.: FK 10.159. 43 Visszaemlékezései, önéletrajzai minden alkalommal más időpontot jelölnek, és másként rögzítik a kiállítóhelyek nevét. Kiállított egy bizonyos Sago (vagy Ságon?) nevű galériában a rue Lafitte-en, a Galerie Asnur (vagy Aschmur)-ben a boulevard Raspailen, valamint Berthe Weill Galériájában a rue Victor Masse-en. Ld. Perlrott 1914, Perlrott 1929, Perlrott 1956. 44MIÉNK I. 1908. Perlroth [sic!]-Csaba Vilmos: 185. Csendélet fiúval; MIÉNK II. 1909. Perlrott Csaba Vilmos: 172. Tanulmány. 45 Fürdőző fiúk, 1911 k. Olaj, vászon, 77,5 x 91 cm, j. n. JPM Pécs, Itsz.: 76.259. 46 A Kecskeméti Művésztelep eseménytörténete: Sümegi György: A Kecskeméti művésztelep és alkotóház. Bp., Új Művészet Kiadó, é. n. [1996] 47 Perlrott 1914. 48 Perlrott Csaba Vilmos levele [Lázár Bélához], 1911. Madrid, MNG Adattár, 4579/1974/e. 49 Perlrott Csaba Vilmos 8 levele. Két levelezőlap kivételével a levelek címzettje nincs megjelölve a boríték elveszhetett, de minden jel szerint az azonos leltári számon nyilvántartott anyag Lázár Béla hagyatékából kerülhetett be a Szépművészeti Múzeumba. Ma az MNG Adattárában, 4579/1947/a-h. 50 MNG Adattár, 4579/1947/e. 51 Sümegi i. m. (46. j.) 26. 52 Kálvária, 1912. Olaj, vászon, 100 x 80 cm, j. n. Kecskeméti Képtár, Kecskemét, Itsz.: 68.191. Első ízben az OMKT Tavaszi tárlatán szerepelt, 1912-ben Templomrészlet Kecskemétről címmel, kat. 710. R.: a katalógusban. 53 Nagybányai jubiláris képkiállítás, 1912. Perlrott a következő képeket állította ki: Klastromrét, Z. S. úr arcképe, Asszony gyermekkel, Téli táj, Csendélet, Két nő profilból, Önarckép, Csendélet, Czigányok a csűrben. 54 Perlrott Csaba Vilmos levele [Lázár Bélához], Madrid, 1911. január 19. MNG Adattár, 4579/1974/e. 55 Perlrott 1914. 56 A Tanácsköztársaság bukása után nem érezte biztonságban magát Magyarországon, és 1919 végén, feleségével, Gráber Margittal együtt külföldre távozott. Benedek Katalin: Perlrott Csaba Vilmos alkotói pályájának főbb állomásai. Békéscsaba, Munkácsy Mihály Múzeum, 2005. 26.