Passuth Krisztina - Szücs György - Gosztonyi Ferenc szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1)

MAGYAR VADAK - PÁLYAKÉPEK - BOROS JUDIT: Perlrott Csaba Vilmos szintetizáló festészete

Perlrott Csaba Vilmos: Lány gitárral, 1911. Kat. sz. 210. Egyik első kecskeméti táblaképe, az 1911 nyarán festett Kálvária''

2 egyetlen lobogó vízióban foglalja össze Perlrott festői tapasztalatait, és megelőlegezi egyéni stílusának további irányát: a fauve színekkel megfestett, kubista elemeket sem nélkülöző kép akár az expresszionizmus előfutáraként is értékelhető. A képpel elnyert ösztöndíjból Perlrott újra Spanyolországba utazott. 1912-től 1914-ig a teleket Párizsban, Münchenben, a nyarakat Kecskeméten töltötte. 1914-1916 között Kecskeméten élt, eladott képeinek árából 1917-1918-ban Svájcba utazott. Közben járt Nagybányán is, kilenc festménnyel szerepelt az 1912-es jubileumi tárlaton.

53 A kecskeméti években festészete kiteljesedett. Festett utcaképeket, alakos tájképeket, csendéleteket, enteriőröket. Teljes művészi szabadsággal ösztönösen választotta ki és használta a korábbi években elsajátított stíluselemek közül az éppen legmegfelelőbbet. Elméleti megfontolások nem kötötték gúzsba művészi invenciójának lendületeit. Ahogy magát jellemezte: a szemével gondolkodott, és az eszével látott.

54 Rendszeresen kiállított különböző párizsi galériákban, „ezeken kívül Londonban, Münchenben, Kölnben, Berlinben, Brüsszelben, Vienában [sic!] és Budapesten" - írta 1914-ben,

55 majd így folytatta: „szerény és küzdelemmel teli pályafutásom eme pontjai elég bizonyítékok, hogy művészi törekvésem? Egy új, modern, naturalistikus művészet alapkövét rakni le." Erre azonban csak jó másfél évtizeddel később, a húszas évek második felében körült sor, amikor hosszabb külföldi emigráció

56 után visszatért Magyarországra, és nem utolsó sorban Nagybányára.