Passuth Krisztina - Szücs György - Gosztonyi Ferenc szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1)

MAGYAR VADAK - PÁLYAKÉPEK - BOROS JUDIT: Perlrott Csaba Vilmos szintetizáló festészete

Perlrott Csaba Vilmos: Önarckép, 1907 körül Kat. sz. 198. arcképét (kat. sz. 198.) fedi. Mindkettő a friss Manet-élmény hatását mutatja. Sorrendben az Önarckép készülhetett előbb, akár 1906-1907 fordulóján, ezt követhette 1907 tavaszán a Ziffer-portré, amely az előzményekhez képest hatalmas előrelépést jelent Perlrott festői pályáján. A Manet, a Nabis-festők és valamelyest Matisse eszközeinek ismeretéről tanúskodó képen Perlrott több festői probléma megoldásával kísérletezett. Ilyen a térben vagy síkban való komponálás kérdése, a téma és háttér hagyományos kezelésének felcserélése (a háttér színes, felaprózott, dekoratív, az ábrázolt alak az arc kivételével homogén fekete folt), a fekete szín tömegként való megjelenítése. A teljes képfelület szokatlan tömörsége pedig megelőlegezi az 1910 után festett csendéletek, enteriőrök sűrű szövetét, és mint ilyen Perlrott egyéni formanyelvének egyik sajátos és korai megnyilvánulása. Amikor 1907 áprilisában hazautazott Nagybányára, már elég feszült volt a hangulat a művésztelepen. Perlrott érzékelte a hűvös fogadtatást, Ferenczy Károly elutasító magatartását, Iványi Grünwalddal azonban továbbra is jó kapcsolatban maradt. Ekkortól már nem mint szabadiskolai növendék, hanem mint önálló festő dolgozott a kolónián. Úgy tűnik azonban, hogy a fiatalok csoportján belül is lehettek ellentétek, ami Perlrottot különösen megviselhette.

27 Talán innen eredeztethető távolmaradása Nyergesújfalutól, és későbbi tartózkodása a Nyolcak csoportjába való belépéstől is.

28 készüljön a Salon des Indépendants tavaszi tárlatára. Az ott kiállított Nincs közvetlen bizonyítékunk rá, mégis biztosra vehetjük, hogy képek

26 egyike, a Portrait d'un peintre (Egy festő arcképe) feltehetően azonos a ma Ziffer Sándor arcképeként ismert művel (kat. sz. 203.). A másik hármat egyelőre nem tudjuk beazonosítani, bár nincs kizárva, hogy az Étude de portrait (Arcképtanulmány) cím Perlrott sapkás Önmegnézte a Nemzeti Szalon Gauguin-, Cézanne-kiállítását, amely a nevezettek mellett számos francia festőt mutatott be Budapesten.

29 A tárlat nyomán Perlrott munkáin szinte azonnal érzékelhetővé vált Gauguin hatása. így az Anya gyermekeivel című kép a tahiti nőalaPerlrott Csaba Vilmos: Fekvő akt, 1907. Magántulajdon