Passuth Krisztina - Szücs György - Gosztonyi Ferenc szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1)

MAGYAR VADAK - PÁLYAKÉPEK - BARKI GERGELY: A vaddá válás evolúciója Czóbel Béla korai portréin

Jegyzetek 1 „Apám nagybátyja, Zobel Mihály, rangos arcképfestő volt a reformkorban. Neve fennmaradt a művészvilágban" - emlékezett vissza Czóbel, s elárulta, hogy elsősorban ősének neve befolyásolta Hollósyt, hogy Nagybányán fogadta őt. Prukner Pál: Kilenc évtized. Látogatás Czóbel Béla szentendrei műtermében. Pestmegyei Hírlap 1973. szeptember 2. 8. 2 Tersánszky J. Jenő: A félbolond. Bp., Magvető, 1957. 47. 3 Louis Vauxcelles az 1907-es Salon des Indépendants-ról szóló kritikájában a fauve-ok között említi Czóbelt: „M. Czobel, fauve inculte, hongrois ou polonais". Vauxcelles, Louis: Le Salon des Indépendants. Gil Blas 1907. március 20. Először idézi: Oppler 1967. 18. 4 Puy, Michel: Les Fauves. La Phalange 1907. november 15. Újraközölve: Dagen 1994. 143-151. Michel Puy az első említésnél helyesen írja Czóbel nevét, a második alkalommal azonban Gobel szerepel, ami arra utal, hogy Étienne Charles 1907-es cikkét használta fel (Le Salon des artistes Indépendants. La Liberté 1907. március 22. Idézi: Paris 1999. 436.), amelyben Czóbel neve B. Béle Gobel [sic!]-ként szerepel. 5 Les Fauves 1904 á 1908. Galerie Bing, Párizs, 1927 április 15-30. Kat. 6 Picasso 1956. január 27-én Czóbelhez írt levelének reprodukcióját közli: Kratochwill 2001. 51. 7 Genthon István még csupán annyit állított, hogy a fauve-okkal együtt Czóbel is kiállított, a fauve-ok terméről nem tett említést. Genthon István: Czóbel. Bp., Képzőművészeti Alap, 1961. 6. 8 Czóbel Béla: Önéletrajz levélben. In: Az új magyar művészet önarcképe. Bp., Művészbolt, é. n. [1946] 15-16. 9 Philipp Clarisse így fogalmazott: „1905 őszén már a Salon d'Automne-ban állít ki, a fauve-ok termében". Clarisse, Philipp: Czóbel Béla fiatalkori képei. Bulletin de la Galerie Nationale Hongroise 1963. 4. 31. 10 Magyar Művészet 1890-1919. Szerk. Németh Lajos. Bp., Akadémiai Kiadó, 1981. 313. 11 Kratochwill 2001. 18. 12 Vö: Jelen katalógus Párizs fejezetében Passuth Krisztina feldolgozását. 13 Párizsi utca című néhány éve előkerült festménye feltehetően Mikola András Hotel du Bon Coinben bérelt első emeleti szobájában készült (2. kép). Mikola visszaemlékezéseiben leírja, hogy a téren, amelyre ablaka nyílt, hetente kétszer piacot tartottak (Mikola 1972, 42.). Mikola egyik levelén szerepelt a pontos cím (1907. jan. 12. Hotel du Bon Coin, XIV.2 bis. Rue Poinsot, MNG Adattár, Itsz.: 12825/1959.) Czóbel pedig Horváth Bélával folytatott interjúja során elmesélte (kézirat, mgt.), hogy a Párizsi utca című képe az Edgar Quinet utcát ábrázolja. Párizsi kutatásaink során megtaláltuk a Rue Poinsot és az Edgar Quinet utca által határolt teret, amely a Czóbel képen látható térrel azonos. Mikola egyik csendéletének hátoldalán ugyanennek a térnek egy szűkebb kivágata látható (5. kép). Rum Attila fedezte fel, hogy Czóbel Kislány ágy előtt című festményének hátterében ugyanennek a térnek a látképe függ a falon (3. kép). Utóbbi lappangó festmény piacnapon ábrázolja a teret, s feltehetően ugyanitt, s szintén piacnapon készült Czóbel Téren című festménye is (6. kép). 14 Gordon Zsuzsa riportja Czóbel Bélával, é. n. MNG Adattár, Itsz.: 21633/1982. 15 Prukner Pál i. m. (1. j.) 8. 16 „Nem halvaszületett képeket látok itten, de saját útjukat kereső, saját útjukat járó emberek müveit. [...] Originális, uj hangokat hallok, melyektől rémülve fut a közönség, nem tudván mértékét ráhúzni, mert nincsenek reminisczencziái, miket más képeknél is látott volna." Czóbel Béla: Levél a párisi őszi szalonról. Modern Művészet 1905. november, o. n. 17 Oppler 1976. 38. 18 Oppler 1976. 81. 19 Czóbel i. m. (16. j.) 20 „Annak, hogy a cikk (jóllehet sietve ütöttem össze) tetszett, természetesen örülök, csak a közlésben a megrövidítés által az értelem rövidült meg különösen a Vallotonról írott résznél. T. i. így volt nyomtatva »V. nem tudása keresett.« V.-nál minden tudás, nincsen nála egy vonal, egy folt, mely nem a legtudatosabban lenne a helyén, sőt bántó az élessége akár vonalban, akár színben, és bántó a szigora abban a tisztogatásban a mit a természetből a vászonra tesz. Hatása monumentális mint a szoboré s keresettség nincs nála, sőt már keresés sem, tiszta synthesis az a mit a V." Czóbel Béla levele dr. Lázár Bélának, d. n. [Párizs, 1905. november 29.] MNG Adattár, Itsz.: 4574/4. 21 Az impresszionizmusban gyökerező címválasztásokról ld. Oppler 1976. 62. 22 Czóbel Béla i. m. (8. j.) 14. Czóbel tévesen 1904-et említ. 23 Czóbel Béla: Brügge-i öregasszony, 1905. Olaj, vászon, 52,5 x 47 cm. Egykor Dr. Heller Vilmosné tulajdona. Kiállítva és reprodukálva: Czóbel Béla Múzeum, Szentendre, 1975. Kat. 24 Bárki Gergely: WANTED. Artmagazin 2005. január-február, 50. 25 Genthon i. m. (7. j.) 8. 26 Passuth 1967. 45. Magyar Művészet 1890-1919. i. m. (10. j.) 314. stb. 27 Réti 1994. 29. 28 Uo. 29 Nem fogadhatjuk el azt az állítást, mely szerint a pécsi Petró-gyűjteményben őrzött Rózsaszínruhás lányka című, megkérdőjelezhető eredetű festmény szerepelt a Salon des Indépendants 1906-os kiállításán. A gyűjtemény katalógusában egészen pontosan ez áll: „Szerepelt a FAV-ok [sic!] 1906-os kiállításán", amelyhez nem fűzünk kommentárt. A mű reprodukcióját és a fenti állítást Id.: A pécsi Petró gyűjtemény. Válogatás. Bp., Szent István Társulat, Az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, 2002. 109. 30 Genthon i. m. (7. j.) 6. 31 Genthon István 1906-ra datálta a művet (i. m. [7. j.] 6.), Horváth Béla viszont 1905-ös évszámot írt a kép címe mellé (Horváth Béla: Czóbel Béla Kernstok-arcképe. Művészet 1962. október, 18.) 32 Az ismeretlen reprodukcióra Rum Attila hívta fel a figyelmem, amit ezúton is köszönök. 33 n. n.: Magyar művészek sikere Parisban. Jövendő 1906. június, 55. 34 Bölöni György: Külföldi kiállítások. I. A párisi Szalonok. Jövendő 1906. június, 25. 35 „Erővel és életteljesen ábrázolta temperában néhány művészbarátját" - írta Lendvai Károly. Lendvai Károly: Párisi levél. Művészet 1906. 5. 36 n. n.: i. m. (33. j.) 55. 37 Lendvai Károly így írt a kiállított két festményről (i. m. [35. j.]): „Porcellános csendéletének eredeti az elgondolása. Fehér a fal, a porcelánok, a teríték és mindegyik érdekesen karakterizálva. Hasonlóan érdekes tanulmányfeje." Vö. Catologue de Société Nationale des Beaux-Arts, XVf exposition. Grand Palais, 15 avril -30 juin 1906: Czóbel: No. 316. Porcelaines, No. 317. Tète d'homme. 38 Cooper, Douglas: Georges Brague c. monográfiájára (München, Haus der Kunst, 1963. 30-31.) hivatkozik Oppler 1976. 50. 39 Braque korai müveinek elpusztításáról Oppler 1976. 50. tesz említést, Czóbel feltehetően 1908 nyarán festett műveinek elásásáról pedig Kernstok Károly számolt be: „vagy mint annak idején, mikor Czóbel Béla barátom nálam volt Nyergesújfalun, egy egész nyár munkásságát a szőlő alá rigolírozott föld árkaiba temettük el." (Kernstok Károly: Vallomás. In: Az ErnstMúzeum kiállításai. Magyar-Mannheimer Gusztáv hagyatékának kiállítása - Kernstok Károly festményeinek és rajzainak gyűjteményes kiállítása. 1938 márc. 13 - ápr. 3. Kat. 15.) 40 „Braquet-ot (sic!) 1906 óta ösmerem, ha Braque-hoz mentem, mindig nagyon szívesen várt" - mesélte Czóbel egy interjú során (Gordon Zsuzsa riportja, i. m. [14. j.] 6.), Braque pedig így emlékezett: „1906 óta, amikor együtt állítottunk ki az Indépendants Fauvestermében, Ön megjárta útját, amely nem mindig volt a legkönnyebb." (Braque 1952-es Czóbelhez írt levelét különböző fordításokban idézi Genthon i. m. (7. j.) 20. és Kratochwill 2001. 50.) 41 Ld. előző jegyzet. 42 Ne feledjük el, hogy Rippl-Rónai 1906-os kiállítását láthatta Czóbel, akire már kezdő korában is óriási hatást gyakorolt a mester. 43 Kratochwill 2001. 21. Philipp Clarisse még óvatosabban fogalmazott: „Szalmakalapos férfi című képe minden bizonnyal szerepelt a Salon d'Automnne valamelyik kiállításán." Philipp Clarisse i. m. (9. j.) 9. 44 Exposition d'Art Hongrois Contemporain, Musée National d'Art Moderne, Paris, é. n. [1949], március 25 - április 24. Kat. 47. Pataky Dénes szintén erről a portréról állította, hogy szerepelt az 1906-os Salon d'Automne-on (Pataky Dénes: Czóbel Béla. Művészet 1962. október, 15). A címazonosságok okozta adatzavar tisztázását tovább bonyolítja, hogy Czóbel már az 1906-os lndépendants-on is kiállított egy azonosítatlan portrét, amelynek címe (Portrait d'un jeune homme) akár a tárgyalt műre is illene. Ugyanakkor elképzelhető, hogy a portrét mindkét alkalommal bemutatta különböző címeken. 45 Horváth Béla interjúja Czóbel Bélával 1961. szeptember 24-én. (Kézirat, mgt.) 46 Ezúton mondunk köszönetet Kratochwill Miminek hasznos információiért. 47 „Mme Bela Czobel: d'ordinaire, les dames peignent avec moins de truculence. Elle détonnerait á l'exposition des femmes peintres. C'est »Mme Van Gogh« toutes proportions gardées. Un bon contralto, avec des accents rauques." Vauxcelles, Louis: Au Grand-Palais, Le Salon d'Automne. Gil Blas 1906. október 5. Idézi: Dagen 1994. 80. Gaston Diehl fauve monográfiájában (Diehl, Gaston: Les Fauves. Paris, Nouvelles Éditions Françaises, 1971. 69.) helytelen dátummal (1905) említi a kritika tévedését Czóbel nemét illetően, és nem nevezi meg Vauxcelles-t, mint cikkszerzőt, holott az 1906-os eseményeket tárgyalván idézi a szóban forgó szöveget. Ezt is hibásan teszi, torzítva az eredeti szöveget kihagyja a női utalásokat is: „Quelle truculence! C'est van Gogh, toutes proportions gardées. Un beau contralto avec des accentes rauques". Sajnos ezt a torzított, hibásan idézett szöveget vette át a szakirodalom. 48 R.: Kratochwill 2001. 46. 49 Rockenbauer Zoltán: Közép- és kelet-európai művészet Párizsból. École de Paris. Kiállítás a Zsidó Múzeumban. Európai utas 2003. 4. 27. 50 Körmendy Frim Ervin: Kikötő. 1909. Téli Képaukció, 1997. dec. Magángyűjtők G., Galerie Blitz, 204. tétel. 51 Feltehetően 1905-ben készült Bretagne-i paraszt című festménye, amelyet csupán egy színes amatőr fotóról ismerünk. 52 Ld. Függelék. 53 Fülep Lajos: Salon d'Automne. Szerda 1906. október 31. 219. 54 1906 augusztusában Nagybányán, az országúti műteremben kiállítást rendeztek, amin Czóbel és Körmendi Frim Ervin már azért nem szerepelt, mert képeiket kiküldték Párizsba, a Salon d'Automne-ra. Vö. n. n.: A festőműteremben. Nagybánya 1906. augusztus 30. 4. Közölve: Tímár 1996. 410. 55 Csók István levele Fülep Lajosnak, Párizs, 1907. In: Fülep 1990. 72-73. 56 „B. Béle Gobel [sic!] a des portraits d'enfants, de femmes nues, des paysages ou rien n'est équilibré, ou toutes les formes sont d'une construction fantaisiste et dont la couleur n'est qu'une hurlante diapure." Charles i. m. (4. j.) 57 Vauxcelles i. m. (3. j.). Vauxcelles 1939-ben írt (elsőként 1958-ban megjelent) Le Fauvisme című könyvében is tévedett Czóbel nemzetiségét illetően, s csehszlovák művészként említi a festőt. Vauxcelles, Louis: Le Fauvisme. Éditions Olbia. (Regard sur l'art) 1999. 1 18. 58 „M. Czobel est un étranger inculte qui balbutie." Vauxcelles, Louis: Le Salon d'Automne. Gil Blas 1907. szeptember 30. Idézi: Dagen 1994. 109. 59 Stein, Gertrude: The autobiography of Alice B. Toklas. Vintage Books, A division of Random House, New York, é. n. 18. Magyarul: Stem 1974. 18. 60 Czóbel Béla levele Dr. Lázár Bélának, Párizs, 1907. február 13. MNG Adattár, Itsz.: 4574/5. „Tisztelt Uram, a kiállítás ügyében már régebben megkérdeztem egy bizottsági tagot a ki azt mondotta, hogy mindenesetre kapunk egy pár termet, de nem valószínű az, hogy nem e fogják felülzsűrizni, t.i. az ezidei orosz és svéd kiállításban igen csalatkoztak. Nehézségbe nem ütközik a dolog és pár nap múlva pozitívebb választ adhatok. Kiadások az ideszállítási költségek lesznek. Tisztelettel híve Czóbel." 61 „Vele egy teremben lógnak Berény Róbert és Jakobovits Artúr képei" - írta Hein Béla kiállítási tudósításában, (h. b. [Hein Béla]: A „Salon des Indépendants". Pesti Hírlap 1907. ápr. 21. 37. (Tímár Árpád gyűjtése.) 62 A fauve-okról írván a német festő, Hestermann Czóbelt az egyik legvadabbként említette meg („Der Wildesten einer war dagegen der Ungar Béla Czobel"). Ahlers-Hestermann, Friedrich: Pause vor dem dritten Akt. Hamburg, Verlag Gebr. Mann, 1949. 167. Egy korabeli német kritika Czóbelt és Perlrottot a francia fauve-ok között említi: Grantoff, Otto: Der Herbstsalon in Paris 1907. Kunst und Künstler, 1908. 90. 63 Marco [Márkus László]: A tavaszról és egyebekről. A Hét 1907. 251. (Tímár Árpád gyűjtése.) 64 Horváth Béla: Czóbel Béla Kernstok-arcképe. Művészet 1962. október, 18. 65 Horváth Béla interjúja Czóbel Bélával, i. m. (45. j.). 66 Uo. Czóbel ebben az interjúban az 1907-es Salon d'Automne-ra beszavazott két festményről (Garcon assis, Torse de Femme) is említést tesz: „a fiú kartonra, a női torzó vászon, álló nő. [...] A női torzó derékkép volt." 67 „Czóbel leutazott a Dunántúlra, Kernstok birtokára pingálni" - írta Bölöni György 1907. április végén Itókának. Bölöni 2005. 39. 68 Horváth Béla interjúja Czóbel Bélával, i. m. (45. j.). 69 Eddig évszám nélküli, illetve 1907-1908 körüli datálással publikálták azt a május 4-én kelt levelet, amelyben Ferenczy Károly Réti Istvánnak újságolja a hírt: Thorma János felkérette Perlrott-tal Czóbelt, hogy menjen Nagybányára tanárnak. (András-Bernáth 1997. 147.) A kiadványban nincs feloldva a szövegben felbukkanó Jancsi neve, azaz Thorma János, a levél dátumából pedig hiányzik a nap megjelölése, holott az eredeti levélen szerepel: szombat. Így azonosíthatóvá vált az év is, hiszen 1907-ben esett szombatra május 4-e, tehát 1907-ben kapta Czóbel a tanári megbízást, amivel ismeretlen okok miatt nem élt. 70 Horváth Béla: Kernstok Károly ismeretlen Léda-rajza. Műgyűjtő 1971. 2. 14-15.