Passuth Krisztina - Szücs György - Gosztonyi Ferenc szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1)

MAGYAR VADAK - PÁLYAKÉPEK - BARKI GERGELY: A vaddá válás evolúciója Czóbel Béla korai portréin

7. Czóbel Béla: Brügge-i öregasszony, 1905 Ismeretlen helyen mák, különösen az impresszionizmus egyfajta variációja, újjáéledése volt.

17 Rávilágít, hogy a kortárs kritikusok, de még a művészek fejében is összekeveredtek a stílusfogalmak, és már egy bizonyos időtávlatból visszatekintve sem voltak képesek disztinkciókat tenni, tisztán körülírt definíciókkal sem az impresszionizmusról, sem az akkoriban születő új mozgalmak stílusáról nem rendelkeztek.

18 Czóbel szintén nehéz feladat előtt állt volna, ha fel kellett volna mutatnia a legfőbb különbségeket a posztimpresszionista és az akkor elsőként megjelenő fauve képek között. Említett kiállítási beszámolójá10. Czóbel Béla: Kislány, 1905 körül. Ismeretlen helyen 9. Czóbel Béla: Önarckép, 1905-1906 körül Ismeretlen helyen ban a fauve-okról - természetesen ekkor még nem megnevezve őket - mint a nagy posztimpresszionista elődök követőiről tett említést: „És vannak itt Gauguinek, Van Gogh-ok is, ha nem is képeikkel, de a szalonban a fiatalok által kiállított legtöbb képen ott kísért kettőjük szelleme."

19 Említést tett természetesen a nagy őstriász harmadik alakjáról Cézanne-ról is, kinek „primitívségét" Vallottonnal mérte össze. Lázár Béla, a Modern Művészet szerkesztője Czóbel eredeti szövegét ezen a ponton megkurtította, de Czóbel nem sokkal a lap megjelenését követően levelet írt Lázárnak, amelyből árnyaltabb képet kapunk a festő véleményéről.

20 Ha ismernénk is a teljes eredeti szöveget és Czóbel kiállított festményeit, valószínűleg ugyanarra az eredményre jutnánk. Röviden: Czóbel 1905 őszén még nem volt fauve festő! Kiállított tájképének {Soleil d'automne) impresszionisztikus címválasztása szintén a fenti kijelentés mellett szól.

21 Más témájú, 1905ben festett képeihez hasonlóan a portrékon is azzal a fajta modern eklekticizmussal találkozunk, amely a korszak progresszív élvonalához tartozó francia mestereknél ugyanúgy tetten érhető, mint magyar kollégáiknál. Matisse és társainak korai fauve művei erős szálakkal kötődnek a poszt- és neoimpresszionizmushoz, Van Gogh, Cézanne, Gauguin, Seurat, Signac művészetéhez, és egyáltalában nem elutasítói, hanem sokkal inkább továbbfejlesztői az impresszionizmusnak. Czóbelre francia társaihoz hasonlóan nagy hatást gyakorolt az 1905-ös Salon des lndépendants-on megrendezett Seurat és Van Gogh retrospektív kiállítás,

22 amely egyik fő előkészítője és inspiráló forrása volt az őszi eseményeknek. Erről árulkodnak 1905-ös portréi is, amelyek viszont Matisse-ék műveivel ellentétben nem lépnek túl a késő impresszionizmus és posztimpresszionizmus határán, illetve csupán nyomokban fedezhetők fel az új szemlélet stílusjegyei. Fiatalon, 1906-ban elhunyt festőtársáról, Maticska Jenőről 1904 körül festett portréja még minden ízében a nagybányai hagyományokat követő festmény. A szintén 1905-ben festett Brügge-i öregasszony című profil-arcképét (7. kép) csupán egy régi fekete-fehér reprodukcióról ismerjük, mely a szentendrei Czóbel Múzeum megnyitása alkalmából rendezett 8. Czóbel Béla: Dobai Székely Andor portréja 1905. Ismeretlen helyen