Passuth Krisztina - Szücs György - Gosztonyi Ferenc szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1)

TÉMÁK ÉS MŰFAJOK - BARKI GERGELY: Párizstól a Paradicsomig. Utazás a magyar Vadak aktjai körül

14. Kernstok Károly: Fiúakt vízparton, 1909 körül Kat. sz. 154. dékesen megmaradt, fauve jellegű női aktjától (7. kép) Pólya Tibor higgadtabb megfogalmazású fésülködő nőjéig (kat. sz. 212.) nyomon követhető. Czóbel feltehetően Berénnyel egy időben, esetleg nála is korábban kezdett harsány zöld reflexeket alkalmazni a csak leírásokból rekonstruálható rózsaszín és narancs női testeken, de az ekkoriban festett női aktjait sajnos egyáltalán nem ismerjük.

21 Ady Endre az 1907-es Salon des Indépendants-ról írott beszámolójában a függetlenek legvadabbjaként üdvözölte a fiatal Czóbelt, akinek egyik női aktján csupán ezeket a zöld reflexeket kérdőjelezte meg. „És ha egy közülük fölfedezi, hogy a bacchánsnő hasát haragos-zöldnek kell festeni, mire jó ez?"

22 - hangzott a költői kérdés Adytól, aki egyébként ugyanazon kép előtt állt kissé értetlenül, amelyet Gertrude Stein Matisse Kék a/cfjának hevesebb, magyar változataként dicsért.

23 A magyar fauve műtárgyanyag óriási veszteségeire jellemző, hogy amíg Matisse aktfestményének motívuma felbukkan szobrain (kat. sz. 298.), iparművészeti tárgyain

24 (6. kép), rajzain, majd később a szobrok ismét a festményein, addig Czóbel egyik legizgalmasabbnak, s talán leginkább fauve-osnak ígérkező életnagyságú

25 aktfestményét reprodukciókról sem ismerjük. Gelett Burgess amerikai újságíró 1908 tavaszán meglátogatta Czóbelt Cité Falguière-i műtermében, és ekkoriban festett aktjairól így írt: „A szoba közepén egy nő visszataszító képe áll. Azt mondtam, nő? Illendőségből nevezzük nőneműnek. Czóbel, kétség kívül, akár Braque, inkább nőnek hívná. Meztelen és szemérmetlen, amennyire két nagy szeméből ez megítélhető. Hozzá hasonlók szanaszéjjel hevernek. Rendszerint 89 évesek. Arcuk erős bíbor, mustárszín pöttyökkel és tojássárga torokkal élénkítve; karjuk narancs és kékszínű. Néha, nem gyakran, fényes zöld szoknyát viselnek."

26 „Czóbel ketrecrácsain keresztül szemléli őket, ahonnan mályva és cinóber hangon üvölt ki."

27 Az enteriőrök fekvő, alvó, ülő, illetve toalettjüket végző aktjai esetében az intimebb környezet és az otthonosabb beállítás révén enyhülni látszik az iskolás merevség, ahogy ezt Pólya Tibor már említett Fésülködő nője, illetve Bornemisza Géza Fekvő akt\a is példázza (9. kép, kat. sz. 74.). Hasonló a helyzet Orbán Dezső Manet O/ymp/ájának pózában elnyúló, merészen elnagyolt aktja esetében, amelynek vázlatos, torzításoktól sem mentes megfogalmazása egyedülálló a festő œuvre-jében

28 (8. kép, kat. sz. 194b.). Festménye valójában mégsem tekinthető másnak, mint kissé erőtlen kísérletnek, hogy példaképéhez, Berényhez hason16. Kernstok Károly: Patak partján, 1911 Kat. sz. 156. lóan ő maga is valami fesztelenebbet, újszerűbbet alkosson. Orbán tulajdonképpen hadilábon állt a fauvizmussal, és kevésbé mozgott otthonosan a modern irányzatok világában. Be sem fejezte a kísérletnek szánt aktot, s hátoldalára megfestette a Charentoni házak című tájképét, melyet a konzervatív kritika is elismeréssel fogadott. 17. Kernstok Károly: Fának támaszkodó fiúakt, 1908-1909 körül Kat. sz. 148. 15. Kernstok Károly: Patak partján, 1910 Ismeretlen helyen