Passuth Krisztina - Szücs György - Gosztonyi Ferenc szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1)
TÉMÁK ÉS MŰFAJOK - BARKI GERGELY: Párizstól a Paradicsomig. Utazás a magyar Vadak aktjai körül
2. Berény Róbert: Nő tükör előtt, 1907 Kat. sz. 9. 3. Berény Róbert: Olasz lány aktja, 1907 Kat. sz. 13. 4. Berény Róbert: Montparnasse-akt, 1907 Kat. sz. 11. 5. Henri Matisse: A nagy fametszet (Le Grand Bois), 1906 Kat. sz. 299. Műterem és budoár A festők műtermében készült aktfestményeken a modellek kétféle módon „viselkednek": vagy az iskolai stúdiumokhoz hasonlóan statikus, néha feltűnően természetellenes beállításban pózolnak, vagy látszólag fesztelenül, a külvilágról tudomást sem véve, valóban átadják magukat az önfeledt létezésnek. A mereven beállított iskolai aktokhoz viszonyítva a legcsekélyebb eltérés az enteriőrökben megjelenített álló modelleket ábrázoló képeknél tapasztalható. Ha nem tudnánk, hogy Orbán Dezső ún. Kis akf\a például (1. kép, kat. sz. 195.) ugyanabban az Alkotás utcai műteremben készült, amelyet Lesznai Annával közösen béreltek, 4 azt hihetnénk, hogy egy párizsi magániskola modelljét örökítette meg. Mennyivel könnyedebb és egyénibb formaképzés jellemzi a festő valamivel későbbi, Lesznai Annának dedikált, fekvő aktról készült grafikáját! (Kat. sz. 197.) Berény álló modellekről festett aktjai - közülük is leginkább a Montparnasse-akt (4. kép, kat. sz. 11.)- szintén iskolai aktstúdiumokra emlékeztetnek, csupán a háttér tárgyi részletei utalnak arra, hogy saját műterme volt a helyszín. Ha sorba állítjuk az utóbbi években előkerült három, egyaránt 1907-ben festett, fauve-os álló női aktját (2-4. kép), valamint a hozzájuk készített vázlatokat, érzékelhetővé válik, hogy a fiatal festő otthonában ugyanazt folytatta, amit az esti aktrajzokon elkezdett. Mégis mitől teljesen mások ezek az aktok? Berény a lényeges elemek kiemelésével a női test szerkezetét hangsúlyozza, ugyanakkor lépésről lépésre, képről képre egyre különlegesebb nézőpontokat alkalmaz. A szokatlan rálátások által erősen torzítja a formákat, s egészen furcsa, izgalmas térérzetet teremt. Matisse ekkoriban született, szintén felülnézetű, deformált, torzított testű aktrajzai (5. kép, kat. sz. 299.) és festményei egyértelműen hatással voltak Berényre, 5 ugyanak-
