Passuth Krisztina - Szücs György - Gosztonyi Ferenc szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1)

TÉMÁK ÉS MŰFAJOK - BARKI GERGELY: Párizstól a Paradicsomig. Utazás a magyar Vadak aktjai körül

BÁRKI GERGELY Párizstól a Paradicsomig Utazás a magyar Vadak aktjai körül Vajon miért az akt vált vezető műfajjá a magyar Vadak festészetében? Első pillantásra úgy tűnik, hogy a Matisse körül csoportosuló francia fauveok - egyéb témájú műveikhez mérten - jóval kevesebb aktot festettek, mint a magyar Vadak. Ez a megállapítás csupán részben igaz, hiszen nem teljesen egymást fedő idősíkokról beszélünk. A francia fauve-ok, ún. protofauve aktstúdiumait még nem, Matisse és Derain 1907-es, és azutáni, a magyar Vadakra is erősen ható, postfauve aktos kompozícióit pedig már nem a fauvizmus címszó alatt tárgyaljuk. A francia fauve-ok fellépése nagyjából az 1905 és 1907 közötti időre tehető, míg a leghaladóbb szemléletű magyarok is kissé megkésve, valamikor az 1906-os év második felében, 1907 elejétől kezdtek valóban fauve jellegű műveket festeni.

1 Ebben az átmeneti időszakban a modern művészet általános tendenciájaként, ezen belül a francia fauve-ok festészetében is egyre gyakoribbá vált a meztelen emberi test ábrázolása. A jelenség részint Matisse szintetizáló elméleteinek elterjedésével magyarázható, részint viszont egy mindinkább szélesebb kört érintő, általános klasszicízálódási folyamat eredményeit tükrözi. A legmodernebb magyar festők fauve-os képeik feltűnése idején a néhány évvel korábbi „újdonságokat" (posztimpresszionizmus, neoimpresszionizmus, fauvizmus) és az aktuális tendenciák (kubizmus, primitivizmus, „új klasszicizmus"

2

) eredményeit egyszerre szívták magukba, így néha egymásnak ellentmondó, nem tiszta formában jelentkező stílus-karakterisztikumok is felbukkantak műveiken. Ugyanakkora női testeket ünneplő, Magyarországon hosszan továbbélő és virágzó szecesszió szintén befolyásoló tényezőként jöhet számításba, bár az Art Nouveau a francia fauve-ok aktfestészetére is hatással volt.

3 Mindemellett még egy fontos hatástényezőt meg kell említeni: az 1906-os párizsi, s még inkább az 1907-es budapesti Gauguin-kiállításon látott aktok meghatározó élménye hosszú évekig inspirálta a progresszív magyar művészeket. Abban azonban, hogy a magyar Vadak vezető műfajává az akt vált, legfontosabb szerepet az játszhatta, hogy Párizs különféle festőiskoláiban, ahol tulajdonképpen fauve-vá váltak, elsősorban aktokat rajzoltak és festettek. A magyar Vadak aktfestészetének szinte minden válfaja ezekből a stúdiumokból eredeztethető, minden aktfestményükön érezzük az iskolai rajzok biztosságát vagy bizonytalanságát - kinek-kinek tehetsége és felkészültsége szerint.