Passuth Krisztina - Szücs György - Gosztonyi Ferenc szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1)

PÁRIZSTÓL NAGYBÁNYÁIG - ROCKENBAUER ZOLTÁN: Vadak a Duna-parton, avagy tekinthető a magyar Collioure-nak Nyergesújfalu?

Kernstok Károly: Ifjak, 1909 Magántulajdon tok és Márffy Nyergesen kibontakozó művészi kölcsönhatása sem hagyható figyelmen kívül. Nem kétséges, hogy Czóbel Párizsból hozott fauve festészete nem csak a fiatal nagybányai festőkre, a neósokra volt elementáris hatással, de a nála idősebb, és már beérett festőnek számító Kernstok Károlyra is. Rózsa Miklós, a későbbi Művészház vezetője 1914-ben írja Kernstok festészetének modernizálódásáról: „[Kernstok] csak Czobel Bélának nála, nyergesújfalusi birtokán való tartózkodása alatt kezdte figyelni az új művészet szárnypróbálgatásait, ám maga csak akkor csatlakozott hozzá, mikor előbb már Parisban maga is tanulmányozhatta a chercheurök (Cézanne, Mathisse, Picasso stb.) műveit és látta, hogy az új művészet útjában meg nem állítható."

16 Ekkor készült Kernstok érzékeny Czóbel portréja (kat. sz. 145.), valamint Czóbel remek vászna a nyergesújfalui udvarról (kat. sz. 110.). Érdemes megjegyezni, hogy jóllehet Kernstok és Márffy fauve-os festészete is nyilvánvalóan francia gyökerű, művészetüknek ez a korszaka valójában nem Párizsban, hanem Nyergesújfalun teljesedett ki. Kevésbé a tájképfestészetben, mint inkább az emberábrázolásokban, legfőképpen az akt műfajában. Márffy Nyergesen fordult először intenzíven az aktfestés felé, amelyben fontos szerepet játszott a lehetőség, hogy Kernstok révén olcsón jutottak modellekhez. Kernstok e periódusban készült képeinek egyike-másika nagyon közel áll Márffy festésmódjához. Nagyméretű Álló női aktja (kat. sz. 146.) a vonalak és színek ritmusát tekintve Márffy Fiú és leány zöld padon (kat. sz. 169.) című képével rokonítható, míg a kor egyik főműve, a Fának támaszkodó fiúakt (kat. sz. 148.) a Nyergest parasztlány (kat. sz. 168.) nagyvonalú megoldásaira emlékeztet. Kernstok mindazonáltal sokkal óvatosabban válogatta egymás mellé a színeket, mint Czóbel vagy Márffy, akit olykor valósággal megrészegítettek a fények. Aktjai éppúgy színességükkel tüntetnek, mint az említett parasztábrázolások. Színes női a/ríja (kat. sz. 167.) egyike legjobban sikerült fauve műveinek, és ugyancsak Nyergesújfalun készült Fürdő nők (kat. sz. 170.) című kompozíciója is, amely a Nyolcak bemutatkozó tárlatának, az Új Képeknek lett egyik botrányköve. E tárlat másik, sokat emlegetett főműve, Kernstok Károly Ifjak című alkotása is Nyergesújfalun készült. Kernstok rövid ideig tartó színes kísérleteit azonban hamarosan odahagyta a klasszicizáló, terrakotta színű, nagy, Duna-parti lovas kompozícióiért, amelyek a Nyolcak 1911es tárlatának lettek emblematikus alkotásai. Márffy fauve festészete is hamarosan konstruktívabb irányba fordult, de még az évtized végén is visszajárt Nyergesre, hogy újra felragyogó színeihez ihletet találjon. Jegyzetek 1 A Nyolcak festői közül a házigazdán túl öten (Czigány, Czóbel, Márffy, Orbán és Pór) bizonyosan jártak Nyergesen, Berény és Tihanyi ottlétéről egyelőre nincsen adatunk. A nyergesi vendégek közül Vedres és Lesznai meghívottként állított ki a Nyolcakkal, míg Ady, Jászi, Lukács, Nemes Marcell és Relie Pál a csoport szellemi támogatóinak számítottak. 2 Ferenczy Károly levele Réti Istvánhoz, 1907. április 29. MNG Adattár, 8270/1955. Közölve: András-Bernáth 1997. 144-145. Hasonló gondolatot fogalmazott meg már két héttel korábban kelt levelében is. Ld.: Ferenczy Károly levele Réti Istvánhoz, 1907. április 18. MNG Adattár, 8271/1955. közölve: uo. 144. 3 Pór Bertalan gépiratos levele Dévényi Ivánhoz. Bp. 1956. január 20. MTA MKI Adattár, MKCS-C-I159/1191c. 4 Orbán Dezső kéziratos levele Dévényi Ivánhoz. Sidney, é. n. [1968] június 16. MTA MKI Adattár, MKCS-C-I159/1 152. 5Zsiga Imréné: „Czigány is járt kint." Horváth Béla interjúi, 35: dr. Zsiga Imréné Horváth Bélának, [1957. ?] kézirat; „Jászi Oszkár volt ott, felesége: Lesznai Anna anyámat nagyon szerette. Márffy nagyon sokszor, Czóbel, Czigány egész nyarakat töltött, szobát vett ki." Horváth Béla interjúi, 36: Feszty Masa Horváth Bélának, [1957?] kézirat, mgt. 6 Márffy 1906 novemberétől 1907. január végéig időzött Firenzében, ahol Fülep Lajos körül alakult ki kisebbfajta szellemi gócpont, többek között Vedres Márk, Kalmár Elza, Erdős Renée, Héczey Erzsébet és Lukács György részvételével. Ide várták Rippl-Rónai Józsefet is, de ő végül a MIÉNK első kiállításának szervezési munkálatai miatt nem tudott csatlakozni a társasághoz. 7 Vedres Márkot idézi Dévényi Iván: A nyergesújfalúl Kernstok-vllla életéből. Komárom-megyei dolgozók lapja 1956. február. 11. sz. Újraközölve: Bodri 2000. 51-52. 8 Kernstok Károly: Vallomás. In: Bodri 2000. 41. 9 Dévényi Iván: Márffy Ödön levele a Nyolcak törekvéseiről. Művészet, 1969. 8. sz. 10; Szőnyi és Bor Pál csak jóval később, 1918 után jártak Nyergesújfalun. 10 Ferenczy 1907. április 18-i és 29-i levelein kívül ld. még Czóbel visszaemlékezéseit: „1907-től kezdve gyakran jártam ki Nyergesújfalura Kernstokhoz, dolgozni." Czóbel Béla: Találkozások Adyval. Idézi Bodri 2000. 69, illetve: „1907-1908-ban 2 nyáron át volt Nyergesújfalun". Czóbel Béla festőművész közlései. A Művészeti Intézet megbízásából. MTKI Adattár MDK-C11-144-a közlés annyiban nem pontos, hogy 1913-ban is járt Nyergesújfalun Ady Endre társaságában, és talán más alkalommal is. 11 Bölöni György levele Itókának, 1907. április 26. körül. Közölve: Bölöni 2005. 39. 12 Márffy Ödön gépiratos levele Dévényi Ivánnak, 1956. január 7. MTA MKII Adattár, MKCS-C-I1 58/973a; közölve: Dévényi i. m. (9. j.) 10. 13 Uo. 14Uo. 15Czumpf Imre, Derkovits Gyula, Goszthony Mária, Novotny Emil Róbert, Haranglábi Nemes József, Nyergesi János és mások részvételével. A tárgyra vonatkozóan bővebben ld. Bodri Ferenc cikkválogatását: A forradalmak napjai és a nyári szabadiskola Nyergesújfalun. In: Bodri 2000. 109-139. 16Rózsa 1914. 265. (A részletet újraközli: Bodri 2000. 42.)