Passuth Krisztina - Szücs György - Gosztonyi Ferenc szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1)

PÁRIZSTÓL NAGYBÁNYÁIG - BUDAPEST - PARÁDI JUDIT: Szintézis és megújulás a MIÉNK keretében

a Nemzeti Szalon részéről is elismertek és támogattak. „A revoluczionárius ideák hordozói kiváltak a többiek közül és megcsinálták a maguk forradalmi propagandáját a Könyves Kálmán Szalonban. A Nemzeti Szalonban pedig megmaradtak azok, akik eredetileg amúgy is - nem jakobinusok voltak. Derék polgárok, becsületes pictorok, akiket vonszoltak magukkal az újat keresők egy darabig - de aztán nem bírván a vágtatást kifáradva estek végre arrafelé, ahol a kaptafa leledzik."

36 A MIÉNK feloszlásának valódi „kárvallottjai" ténylegesen azok a fiatal művészek voltak, akik számára a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon nem biztosított kiállítási lehetőséget, és a Nyolcak művészcsoport, tehát Kernstok, Berény, Czigány, Czóbel, Márffy, Tihanyi, Orbán és Pór célkitűzéseivel sem tudtak azonosulni. „Míg egyrészről a Műcsarnok már meglévő ellenszenve velünk szemben fokozódott - az állam minden támogatásától elzárva, minden kiállításról leszorítva, úgy a társadalom támogatását is nélkülözve a MIÉNK-től nyújtott mézes madzaggal a szájunkban álltunk" - fogalmazta meg később Boromisza Tibor.

37 Szerencsére a Rózsa Miklós kezdeményezésére 1909 decemberében létrejött Művészház az új művészeti törekvéseket és művésznemzedéket próbálta meg felkarolni, ugyanakkor nemcsak tiszteletbeli tagjaivá fogadta a MIÉNK vezetőit, hanem többek közt Rippl-Rónai József és Kernstok Károly számára gyűjteményes tárlatot is szervezett.

38 Kiállítói közé tartoztak a későbbi Nyolcak tagjai is, tehát pontosan azok a művészek, akiknek festészetét az első megmutatkozásukkor még ő maga is élesen bírálta. Ez az ellentmondás elsősorban Rózsa Miklós személyiségével magyarázható. A ránk maradt dokumentumok fényében egy hangulatember alakja rajzolódik meg, aki gyakran változtatta véleményét, az éppen aktuális jó vagy rossz személyes kapcsolatai alapján. Mindenesetre a MIÉNK felbomlása nem volt váratlan. Rippl-Rónai a MIÉNK első kiállítása után a következőket írta egy levelében: „Most Czóbel lesz az, akit ütnek és egy két társa. Igazán pedig jó ízlésű, de igen merész művészek - olyan területére léptek, amelyet még eddig a legkevesebben kultiváltak. Talán a Sahara megtermékenyítéséről van szó. Nehéz és reszkírt dolgot művelnek. De nemes művészi ambícióval. Legalább én így hiszem."

39 Rippl-Rónai a „Sahara megtermékenyítéséről", azaz a magyar közönség ízlésének megváltoztatásáról beszélt, arról, hogy a Párizsban is újnak számító törekvéseket kellett elfogadtatni vele, amely még a naturalizmus eredményeit tartotta a művészet csúcsának, az impresszionizmusba éppen, hogy belekóstolt, Gauguin művészetét pedig abban a pillanatban ismerte meg, amikor az őt követő festők már új kereteket feszegettek. A legmodernebb stílusirányzatokat követő művészek, s a magyar fauve alkotások mégis ezeken a kiállításokon jelentek meg a legteljesebben, a matisse-i elvek mellett, Cézanne, Gauguin és a nagybányai neósok hatásaiból létrehozott szintézissel átitatva. A Magyar Impresszionisták és Naturalisták Körének megszűnése csendben zajlott, nem kísérte sajtóvisszhang. A művészeti társadalom visszatekintve a progresszív törekvések kiindulópontjaként, befogadó otthonaként látta a társaságot, kiállításait a századelő legjobb tárlatai közé sorolta. Jegyzetek 1 (Md) [Malonyay Dezső]: M.I.É.N.K. Budapesti Hírlap 1908. január 11. 10. 2 Lyka Károly: A Nemzeti Szalon bemutatója. Új Idők XIII. (1907) 12. március 17. 281. „Élesen látom művészetünk mai helyzetének tarthatatlanságát... Mert az ugyan még nem lendít a művészetben, ha a Műcsarnokban száz Boruth Andor és Kézdi-Kovács László mellett ott látjuk az egy Mednyánszkyt és Ferenczy Károlyt. Érdemes-e aratni azon a szántóföldön, amely szamártövissel van bevetve, s véletlenül beletéved egy-egy termő búzakalász?" Fülep Lajos. Hazánk 1905. június 25. Újraközölve: Fülep 1974. I. 63. 3 Az 1907-es Nemzeti Szalon közgyűlésének szállóigéi ezek. Bárdos Artúr: A Nemzeti Szalon dolgaiból. Egyetértés 1907. május 5. 13-14. 4 „A maradiak, akiknek érdekükben állott elnyomni az új reformtörekvést, minden módon igyekeztek diszkreditálni az iskola és műterem békóiból kiszabadult festészetet, nevetségessé tették az »izmus«-okat (melyek alatt leginkább a naturalizmust, impresszionizmust és szimbolizmust értették!)" Rózsa 1914. 40. 5 Fülep Lajos: Téli kiállítás a Műcsarnokban. 1905. november 14. In: Fülep 1974. I. 78. 6 Nemzeti Szalon Tavaszi kiállítás, Gauguin, Cézanne stb. müvei. Bp., Nemzeti Szalon 1907. május. 7 „Ifjúság". Fiatal modern magyar festők műveinek kiállítása. Bp., Könyves Kálmán Szalon 1907. június. 8 A levél megjelent az Egyetértésben 1907. május 5. 13. és a Magyar Nemzetben 1907. május 7. 3-4. 9N. N.: A Nemzeti Szalon közgyűlése. A konzervatívak győzelme. Botrányos jelenetek. Vihar egy leleplezés körül. Tettlegességek. Magyar Nemzet 1907. május 7. 3-4. 10 A „seftelők sanda szemmel nézik, hogy egy Ferenczynek sikerült-e túladnia a képén és lázasan jegyzik a summát. [...] Ezek sírják ki az államtól a művészetek támogatását, [...] és ezt a támogatást sohasem a Szinnyeiek, Ferenczyek, Kernstockok [sic!] élvezik, hanem mindig e szürke középszerűek." Nagy Endre: Marakodnak a művész urak. Független Magyarország 1907. május 7. 6. 11 „Valószínű, hogy a kibukottak disszidálnak is, legalább a közgyűlés után ilyen volt a hangulat." N. N.: A Nemzeti Szalon közgyűlése. Magyar Estilap 1907. május 6. 1. 12 Dr. Lázár Béla: Kavarodások a művészet körül. Magyar Szó 1907. május 7. 6. 13 A MIÉNK történetét elsőként Passuth Krisztina dolgozta fel: Passuth 1967. 54-66. Ő itt mutatott rá először a MIÉNK-nek a Nyolcak elődjeként betöltött szerepére, a csoport megalakulására, belső ellentmondásaira, kiállításaira. Szinyei Merse Anna Szinyei Merse Pál című könyvében (Bp. 1990.) szintén rávilágít a MIÉNK szerepére, a tagok emberi és művészeti kapcsolataira. 14 Ezek a következők: Szinyei Merse Pál, Rippl-Rónai József, Fényes Adolf, Ferenczy Károly, Glatz Oszkár, Strobentz Frigyes, Perimutter Izsák, (Kosztolányi) Kann Gyula, Kernstok Károly, Olgyay Ferenc, (Körösfői) Kriesch Aladár, Vaszary János, (Magyar) Mannheimer Gusztáv, Réti István, (Iványi) Grünwald Béla, Thorma János, Csók István, Czóbel Béla, Márffy Ödön, Ferenczy Valér. Körlevél, 1907. május 28. MNG Adattár 8198/1955. 15 Passuth 1967. 54. 16 Érdekes ellentmondás, hogy a Nemzeti Szalon, ahol 1907-ben megrendezték a Gauguin-kiállítást, elzárkózott a hasonló művészeti vonalat követő magyar fiatal festők felvállalásától. 17 Bárdos Artúr: M.I.É.N.K. Egyetértés 1908. január 11. 13. 18 Ferenczy Károly levele Réti Istvánhoz, 1907. április 29. (postabélyegző). MNG Adattár, Itsz.: 8270/55. In: András-Bernáth 1997. 144-145. 19 M.: A M.I.É.N.K. kiállítása. Huszadik Század 1908. február. 20 Lyka Károly: Magyar naturalisták és impresszionisták. Új Idők 1908. január 26. 79. 21 Erdey Aladár: A Nemzeti Szalon tárlatai. Budapesti Szemle 1908. 460. 22 Márkus László: M.I.É.N.K. A Hét 1908. köt. január 12. 31. 23 Yartin József: A MIÉNK kiállítása. Az Újság 1908. január 11.1. 24Bárdos Artúr: M.I.É.N.K. Egyetértés 1908. január 11. 13. 25 Márkus László: M.I.É.N.K. A Hét 1908. köt. 31.; Erdey Aladár: A Nemzeti Szalon tárlatai. Budapesti Szemle 1908. köt. 460.; N.N.: Exposition du Cercle M.I.É.N.K. Revue de Hongrie 1908. március 15. 120.; Szalkay Gusztáv: A Miénk kiállítása. Szabad Művészet 1908. január 15. 26 Szablya János: A M.I.É.N.K. második kiállítása. A Ház 1909. 56. 27 „Ma Csók, Iványi-Grünwald Béla és Kernstock Károly, meg ifjú követőik azok, akiken hajba kapnak egymással az emberek." N. N.: A M.I.É.N.K. kiállítása. Vasárnapi Újság 1909. február 28. 173. 28 Szablya János: A M.I.É.N.K. második kiállítása. A Ház 1909. 53-58. 29 Lyka Károly: A Miénk bemutatója. Új Idők 1909. február 21. 190. A „Keresők" elnevezés nem ritka a korban, a francia újító törekvéseket is elsőként a „

chercheur" kifejezéssel illették. Rózsa 1914. 4. 30 N. N.: Az új magyar festők. Kolozsvári Hírlap 1909. május 30. 7. 31 Szablya János: A M.I.É.N.K. második kiállítása. A Ház 1909. köt. 56. 32 N. N.: A M.I.É.N.K. kiállítása. Budapesti Hírlap 1909. február 14. 10. 33 Passuth 1967. 57. 34 „Vaszary és Mannheimer egy kissé reformálni is akartak - kidobni néhányat a fiatalok közül - ami persze nem ment volna... Ugy állunk most, hogy a festők 9/10 része, a közönség legnagyobb része a Ministerrel együtt morognak." Rippl-Rónai József levele Rippl-Rónai Ödönhöz, 1908. február 13. MNG Adattár, Itsz. 20408/1979/16/c. Közölve: Rippl-Rónai 1998. 505-506. „Különben alig várom, hogy leteljen a mandátum. Ha Rippliék kerülnének be jövőre, akkor Gulácsy, Márffy, Czobel etc. dominálnának." Ferenczy Károly levele Réti Istvánhoz, 1908. március 11. MNG Adattár, Itsz.: 8399/1955. 35 Az itt kiállító művészek: Berény Róbert, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Jakobovits Artúr, Kernstok Károly, Márffy Ödön, Orbán Dezső, Pór Bertalan és Tihanyi Lajos voltak. 36 Déri Imre: A M.I.É.N.K. kiállítása. Egyetértés 1910. január 11. 11. 37 Boromisza Tibor: A fiatal festőművészek mai helyzete. Nagybányai Hírlap, 1911. március 26. 1. Közölve: Jurecskó 1996. 158. 38Zwickl András: „A modern törekvések győzedelmes előrenyomulása" - Osztrák művészet a Művészházban. In: Az áttörés kora. Bécs és Budapest a historizmus és az avantgárd között 1873-1920. Klimt, Schiele, Kokoschka és a dualizmus művészete című kiállítás tanulmánykötete. Bp. 2004. I. 461. 39 Rippl-Rónai József levele Rippl-Rónai Ödönhöz, 1908. január 10. MNG Adattár, Itsz.: 20408/1979/16/a.