Passuth Krisztina - Szücs György - Gosztonyi Ferenc szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1)

PÁRIZSTÓL NAGYBÁNYÁIG - BUDAPEST - MOLNOS PÉTER: Kelet Párizsa a magyar Ugaron

'orr/. Tihanyi Lajos: Budapesti részlet, 1912 körül. Kat. sz. 243a Karikatúra a Könyves Kálmán Szalon 1913-as Budapest látképei című kiállításáról (Üstökös, 1913. december 21. 4.) A lapon balra lent Tihanyi Lajos Budapesti részlet című képének karikatúrája Jegyzetek 1 „Hanem minden számításom csak őszig szólana. Akkor én innen megyek. Budapestről és magyar földről. Végképp. [...] Menekülni fogok és akarok e disznó pocsolya országból." Részlet Bölöni György Itókához írt leveléből (Bp. 1907. február 12.). In: Bölöni 2005. 29. 2 Intézménytörténet: A Mintarajztanodától a Képzőművészeti Főiskoláig. Szerk. Blaskóné Majkó Katalin és Szőke Annamária. Bp. 2002. 3 A vizsgált festők közül egyedül Kernstok Károly tanult Benczúr Mesteriskolájában, 1896 és 1899 között. 4 Galimberti Sándor és G.-né Dénes Valéria kiállításának katalógusa. Nemzeti Szalon, 1914; Dr. Szendrei János Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona. Bp. 1915. 475. (Fejérváry Erzsi címszó.) 5 Kissné Budai Rita: Ferenczy Károly, a művészetpedagógus. In: Angyalokra pedig szükség van. Tanulmányok Bernáth Mária tiszteletére. Szerk. András Edit. MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, Bp. 2005. 79-88. A Ferenczy-iskoláról; 82-83. 6 Ferenczy Béni: írás és kép. Bp., Magvető, 1961. 10. 7 Gellért Jenő: Bölcsődal a Nemzeti Szalonról. In: Almanach (Képzőművészeti lexikon). Szerk. Déry Béla, Bányász László, Margitay Ernő. Bp. 1912. 55. 8 Budapest Székesfőváros Statisztikai és Közigazgatási Évkönyve XI. (1909-1912) Bp. 1912. 435. 9 A müncheni Glaspalast nagy kiállításain 77 teremben közel 2700 művet mutattak be, s a párizsi szalonokon is rendszeresen két-háromezer festményt és szobrot állítottak ki. 10 Pierre Auguste Renoir: La Loge, 1874. Courtauld Institute of Art, London. 11 Kiállítási lista és intézménytörténet: Almanach i. m. (7. j.) Intézménytörténet, különös tekintettel Ernst Lajos igazgatósági idejére: Róka Enikő: Az eleven múlt. Ernst Lajos múzeuma. In: Egy gyűjtő és gyűjteménye. Ernst Lajos és az Ernst Múzeum. Szerk. Róka Enikő. Bp. 2002. 34-39. 12 Nemzeti Szalon tavaszi kiállítás Gauguin, Cézanne stb. művei, 1907. május. Katalógus. 13 Ld. Parádi Judit tanulmányát. 14 [Márffy Ödön beszél életéről és festészetéről Horváth Bélának, 1957. u.j 12 gépiratos oldal (kompiláció 32 lapos kéziratból és a Somogyi Árpád-féle feljegyzésből.) 4. 15 Márffy Ödön és Gulácsy Lajos kiállítása az Urániában (1907. március 27 - április 17.) 16 Az Uránia működésének korabeli kritikája: Fülep Lajos: Művásár. Magyar Szemle XVIII. (1906) 7. február 15. 110. 17A modern lakás. A Műhely kiállítása az Urániában. Képes Folyóirat. A Vasárnapi Újság füzetekben. 1908. 12. füzet. 94. 18 B. d.: A „Műhely" lakásművészeti kiállítás. Népszava, 1908. március 4. 5; Sztrakoniczky Károly: A Műhely. Alkotmány, 1908. márc. 4. 1-2. 19 Új képek. Könyves Kálmán Szalon, Bp. 1909. december - 1910. január. 20 „Ifjúság". Fiatal modern magyar festők műveinek kiállítása. Bp., Könyves Kálmán Szalon 1907. 21 Története 1913-ig: Rózsa Miklós: A művészház története. In: Kalauz a Művészház palotafelavató kiállítására. Szerk. Rózsa Miklós. Művészház Művészeti Egyesület, Bp. 1913. 9-16. Újabb feldolgozása: Zwickl, András: Commercial Activities and Cultural Mission - The Budapest „Művészház" (Artists' House) 1909-1914. In: Artwork Through the Market. The Past and the Present. Ed. Bakos Nadácia, Jan. Centrum súíasného umenia a Ústav dejín umenia SAV, Bratislava, 2004. 191-207. 22 A Művészház (IV. Váczi-utcza 9.) első csoportos kiállítása. 1909. deczember havában. Kat. bev. 3. 23 Kalauz a Művészház Nemzetközi Impresszionista Kiállításához. 1910. április-május. 24 E sorozatból témánk miatt kiemelendő Boromisza Tibor Szüret (1911 ) és Kernstok Károly Patak partján (1911) című linóleummetszetei. 25 Herman 1958. 17. 26 Lyka Károly: Közönség és művészet a századvégen. Bp. Corvina, 1982. 17. 27 Melier Simon: A Japán-kávéház művészasztala. Bp. 1946. december. 440-443. 28Kézdi-Kovács László: A „MIÉNK" csoportkiállítása a Nemzeti Szalonban. Pesti Hírlap 1908. jan. 11. 6-7. 29 Kovács Lydia: A Japán-asztal. Érdekes Újság 1913. 22. 11-15. 30 Révész Béla: Ady Endre. Nyugat 1921. 14. 31 Ady Lajos: Ady Endre. Bp., Amicus, 1923. 125. 32

B. Gy. (Bölöni György): Megnyílta Szalon. Budapesti Napló 1907. október 9. 9. Újraközölve: Bölöni 1967. 71. 33 Bárdos Artúr: Kernstok. Nyugat III. (1910) 2. január 16. 142. 34 A magyar művészek a „Művészet" ellen. Pesti Hirlap 1909. október 31. 9. 35 Hanák Péter: A Kert és a Műhely. Balassi Kiadó, 1999. 258. 36 Uo. 261. 37 A vásárlók legbővebb korabeli névsorát a Nemzeti Szalon almanachja adja (Almanach i. m. [7. j.j), melyet a korabeli sajtó híradásai egészítenek ki. Ferenczy Béni visszaemlékezéseiben megjegyzi, hogy „apám nemegyszer szomorúan mondta nekem, hogy ha nem lennének gazdag zsidók, soha egy képet Pesten nem tudott volna eladni. [...] Az ekkor »halado« festők képeit csak gazdag lipótvárosi bankárok, nagyiparosok, sznobok vásárolták". Ferenczy Béni i. m. (6. j.) 13. 38A „Nyolcak". Világ 1911. máj. 9. 12. 39 Vezér Erzsébet: Lesznai Anna élete. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1979. 27-29. 40 Nagy Ildikó: Tersánszky Józsi Jenő és Tihanyi Lajos portréja Fémes Beck Vilmostól. (Adatok egy műgyűjtő arcképéhez). Művészettörténeti Értesítő 1993. 1-2. 41. 41 Szmrecsányi Miklós: Visszapillantás az Orsz. M. Képzőművészeti Társulat 50 éves múltjára. Művészet 1911. 97-156. 42 Erdei Gyöngyi: Fejezetek a Bárczy-korszak történetéből. Bp. 1991; Erdei Gyöngyi: Mozaikoka budapesti mecenatúra fénykorából. 1901-1918. Budapesti Negyed IX. (2001) 2-3. 93-118; Erdei 2003; Földes Emília: A Fővárosi Képtár története és gyűjteménye 1890-1945. Bp. 1998. 43Malonyay Dezső: A fiatalok. Bp. 1906.