Bakos Katalin: Ellentétek szintézise, Konecsni György plakátművészete 1932–1948 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2005/5)

Kereskedelmi plakát terve, 1935 (kat. 30.) művészet más ágainak legújabb leleményeit. A metafizikus festészet sajátos atmoszférájából, a szürrealizmus megdöbbentő kép- és gondolatkapcsolásaiból merített úgy, hogy töredékekben megmaradt ami a közelmúlt jellemzője volt. A konstruktivizmus technikai civilizációra koncentráló világa nem tűnt el teljesen a művekből, de nyugtalanító mementóként beleékelődnek a maradandóság jelképei, az antik művészet motívumai. Konecsni munkásságában az 1945-1948 közötti időszakra érett be ez a folyamat, mely művészi pályájának egyik csúcspontja. Az állami reprezentáció célját is betöltő rendezvényplakátokon az antik idézet nem időjáték, nem kontrasztelem, hanem a tekintély, a maradandóság hordozója, hiszen az emelkedett hangvétel, sőt a pátosz is elvárás volt. Ennek a külső igénynek a hatására születtek meg Konecsni - ahogy említett TV-interjújában maga mondta „római iskolás" plakátjai az 1941-es BNVhez (kat. 22.), a berni kiállításhoz (kat. 24.), a Kolozsváron megrendezett VI. Nemzeti Képzőművészeti Kiállításhoz.

42 Konecsni nem merült el az antik géniuszok, Merkúrok, atléták világában, nem tagadta meg a plakát leegyszerűsítő, grafikai jellegét. Síkba szorította, emblémává alakította, dekoratív körvonallal övezte figuráit, melyek finom kékekben és rózsaszínekben lebegnek. Ahogy bizonyos kereskedelmi plakátok esetében megoldásai a modern vásári pavilonépítészetre utaltak, most ismét más műfajból, ezúttal a klasszicista épületplasztikából merít. A Konecsni szemléletétől alapvetően idegen „birodalmi íz" a művész minden erőfeszítése, a könnyed átírás ellenére átsejlik. Különösen a bélyeg és az oklevél műfajában

43 vált be az allegorikus figurák használata és a finom reliefhatással járó tónuskezelés. Jól érezhető e munkák rokonsága a modern egyházművészet kicsiszolt formavilágával, kissé merev áhítatával. Konecsni néhány munkájában is tükröződik egy, már az 1920-as évek közepétől jelentkező tendencia, amit a kor szaknyelve „amerikai reklámstílusnak" hívott. Ez az elnevezés a színes, fotószerű, behízelgő, kedélyes hangvételű ábraI Kereskedelmi plakát terve, 1930-as évek második fele (kat. 37.)