Földes Mária: „... a szelídség szobra” - Válogatás Ferenczy Béni szobrászművész hagyatékából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2005/2)

gezze, és mindezeket egy mélyen emberi, bensőséges, valódi szobrászi gondolatokat megfogalmazó művészetté transzformálja. Az 1930-as évek közepére-végére kialakult érett stílusa, és ezt a megtalált lírai hangvételt élete végéig, a személyes és szakmai megpróbáltatások ellenére is megőrizte. A moszkvai évek gyökeres változást hoztak magánéletében is. Korábban megromlott házassága miatt felesége ekkor Leningrádban élt gyermekeivel, Ferenczy Béni pedig már az első moszkvai évben találkozik azzal az asszonnyal, aki majd élete végéig társa, ihlető múzsája lesz. A nagybányai születésű Plop Mária Erzsébet egy emigráns magyar kommunista feleségeként érkezett Moszkvába kisfiával. Találkozásuk mindkettőjük életére döntő hatással volt, korábbi kapcsolataikat felbontva még ebben az évben összeházasodtak. A szörnyű történelmi, emberi, családi tragédiák árnyékában felesége jelentette számára a meglelt harmóniát, a családi tűzhely melegét, az elveszett anyai gondoskodást. Kevés olyan műve született, amelyen ne ismernénk fel Erzsi szép arcát, gyöngédséggel ábrázolt erőteljes alakját. A Kirov-gyilkosság (1934) után a moszkvai emigránsok élete egyre nehezebbé, kiszámíthatatlanná vált, a kezdeti reményteli időszak után bekövetkező terror hatása őket sem kímélte. Ferenczy Béni mint osztrák állampolgár könnyebben tudta elhagyni Moszkvát, s 1935-ben visszatért Bécsbe. Felesége, Erzsi csak egy évvel később tudta követni úgy, hogy kénytelen volt kisfiát, Miklóst volt férjénél és annak orosz feleségénél hagyni. Miután az édesapát az egyik tisztogatási hullám alkalmával letartóztatták, és nem sokkal ezután kivégezték, gyermeke oroszként nevelkedett fel, következő találkozásukig húsz évet kellett várniuk. Bár ezekről az évekről sokáig meglehetősen keveset tudtunk, a Ferenczy Bénivel foglalkozó írások csak érintették ezt a kényes témát, ma már elmondható, hogy a moszkvai évek lelkiismereti terheit mindketten életük végéig hordozták, ezt a nem múló fájdalmat tükrözik kedvesen esetlen fiúaktjai, melyek 1936-tól végigkísérik Ferenczy Béni művészetét. Fia emlékére készült érem (Matyi), 1943 (30) A művész felesége, 1935 (27)