Gosztonyi Ferenc szerk.: Munkácsy a nagyvilágban (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2005/1)

I. TANULMÁNYOK - FEJEZETEK A MUNKÁCSY-RECEPCIÓBÓL - GOSZTONYI Ferenc: A magyar modernizmus Munkácsy-monográfiája. Feleky Géza: Munkácsy (1913)

A NYOLCAKTÓL A MUNKÁCS Y-MONOGRÁF] A

I

C ] FROM THF NYOLCAK TO THF MUNKÁCSY MONOGRAPH Lázár Béla említett, 1936-os könyvében úgy fogalmazott, hogy Munkácsyjában Feleky ,,az akkor divatos Hildebrand—

Marées absztrakt elvi álláspontra helyezkedik". Majd hozzátette: „Ha valaki ehhez az állásfoglaláshoz végletes következetességgel ragaszkodik, az egész Munkácsyt el kell vetnie. De Feleky közvetítő álláspontra állott."

1

" Erről a „közvetítő állásponf'-ról szól a cikkem; bevezetésként a Lázár által — helyesen — kijelölt elméleti pozíciót és következményeit ismertetem. Feleky az impresszionizmussal programszerűen szakítok táborába tartozott; egyik legtöbbet hivatkozott olvasmányuk a századforduló elméleti bestsellere, a szobrász-teoretikus Adolf Hildebrand könyve, a Das Problem der Form in der bildenden Kunst (1893) volt." A kötet magyarul A forma problémája a képzőművészetben címmel I9I0-ben Wilde János fordításában jelent meg. Feleky, és kortársai közül idehaza is jó páran — részben éppen Hildebrand nyomán — a rend, a kompozíció, a szilárdság, az egyensúly, az anyagszerűség stb. követelményére hivatkozva utasították el, nem csupán esztétikai, de világnézeti alapon is (elsőként Fülep Lajos) az impresszionizmust.

12 Ideáljaik Paul Cézanne és Aristide Maillol, valamint Hans von Marées, Adolf Hildebrand és az esztéta Konrad Fiedler voltak. Feleky az utóbbi háromról többször is — a leghosszabban talán Julius Meier-Graefe Marées-monográfiája kapcsán

1

' — írt. I9I2-cs Szinyei-tanulmányát a folytatásos közlés után könyv alakban a beszédes Adalék a művészeti forma mivoltához alcímmel kívánta megjelentetni." Munkáját — és ennek a szövegben hangot is adott — Hildebrand folytatásának, kiegészítésének szánta: „A művészeti forma birodalmát [...] a kanti ismeretelmélet magaslatáról körülhatárolta Fiedler, előfeltételeit, inkább csak a szobrászatra nézve tisztázta Hildebrand. Ezek komoly kezdetek, de alig találtak követésre. "

IS Jól rekonstruálható az a fenti inspirációs forrásokra hivatkozó hazai szellemi közeg, amelyben Feleky Munkácsy-kötete is megszületett. I9I0. január 9-én Kernstok Károly A kutató művészet címmel előadást tartott a Galilei Körben."

1 Kernstok csoportjuk — a későbbi Nyolcak

1

' — első nyilvános szereplése apropóján ismerrerte művészeti elvei(ke)t. Előadása a Nyugat 1910. évi 2. számában jelent meg,

18 a következő szám hozta a fiatal Lukács György január I6-án ugyanott elmondott Az utak elváltak című hozzászólását,

19 és a témához kapcsolódva Feleky cikkét, a Széljegyzetek Kernstock képeibezt.

20 Mindhárom szöveg — akárcsak a Nyolcak művészete — az impresszionizmust meghaladni kívánók programját közölte. Lukács az előadásáról levélben számolt be barátjának, a fiatalon elhunyt esztétának, Popper Leónak: „beszéltem a Galileiben »Uj művészetről«, aztán megírtam és kiadom a Nyugatban."

21 Popper Berlinből keltezte 1910. január 29-ei válaszlevelét: „Kíváncsi vagyok hogy te mit beszéltél a Galileiben. A tény maga — ne vedd rossz In his earlier mentioned book published in 1936, Béla Lázár wrote that in Felekv's Munkácsy the author "took the then fashionable abstract theoretical position of Hildebrand— Marées." Then he went on to declare that "If one were to follow the logic of this line of reasoning down to the ultimate conclusion, one would have to discard Munkácsy's art. Nevertheless, Feleky took the position of a mediator."

1

" My essay deals with this "position of a mediator"; by way of an introduction, I would like to describe the theoretical position — rightly postulated by Lázár — and its consequences. Feleky belonged to the camp which broke with Impressionism as part of a program; one of their most frequently quoted books was the best-seller in art theory, written by the sculptor/art theoretician Adolf Hildcbrand under the title Das Problem der Form in der bildenden Kunst (1893)." The book was published in Hungarian in 1

910, in János Wilde's translation under the title A forma problémája a képzőművészetben. Along with several of his contemporaries, some of whom had been influenced precisely by Hildcbrand, Feleky rejected Impressionism on the grounds of the need for order, composition, firmness, balance, texture, etc., as well as for philosophical considerations. (First one to reject it on philosophical grounds was Lajos Fülep.)

12 Their artistic ideals were epitomized by Paul Cézanne and Aristide Maillol, as well as Hans von Marées, Adolf Hildebrand and the aesthete Konrad Fiedler. Feleky wrote about the latter three more than once — most extensively perhaps in connection with Julius Meier-Graefe's monograph on Marées.

1, After its serial publication m 1

912, he wanted to publish his essay on Sztnyei in a book format under the revealing title Adalék a művészeti forma mivoltához (A Supplement to the Nature of Artistic Form).

14 As he admitted it at several points in the text, Feleky considered his own essay as a continuation of Hildebrand's work: "Fiedler staked out the realm of artistic form [...] from the vantage point of Kant's epistemology; Hildebrand elucidated its preconditions, confined more or less to the case of sculpture. These were serious starts; nevertheless, they attracted hardly any followers."

15 The Hungarian intellectual milieu that referred to the above given sources of inspiration, of which Feleky's Munkácsy monograph was also a product, can be faithfully reconstructed. On 9 January, 1910, Károly Kernstok gave a lecture in the Galilei Circle with the title A kutató művészet (Art as a Research).

16 Apropos of the first public appearance of his group — later known as the Nyolcak

1

' — Kernstok announced their artistic principles. His lecture was published in the 2

nd issue of Nyugat for the year 1910.

18 The young George Lukács's reaction given in the same place one week later under the title Az utak elváltak (The Roads Have Separated)

19 was published m the next issue of Nyugat, along with Feleky's related article, Széljegyzetek Kernstock képeihez (Marginal Notes in Connection with Kernstok's