Gosztonyi Ferenc szerk.: Munkácsy a nagyvilágban (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2005/1)

I. TANULMÁNYOK - MUNKÁCSY A NAGYVILÁGBAN - BOROS Judit: Egy magyar festő Párizsban. Munkácsy Mihály pályája 1870 és 1896 között

a 19. század második felében, mint az a stílusirányzatokra figyelő historiográfiából kitetszik. Mintegy két évtizedig (1880—1900 között) ők voltak (Paul Durand-Ruel) közvetítésével az impresszionista képek fő és szinte kizárólagos vásárlói. Ld. bővebben: Jensen 1994. 60. 41 Munkácsy több levelében említi Knoedlerr, többek között a Milton kapcsán is. Ld.: MMVL 105. A Knoedler-kapcsolat arra vall, hogy Munkácsy már az I870-es évek elején adott el képeket Amerikába. 42 A levelek tanúsága szerint Munkácsy a berlini Lepkével is üzleti kapcsolatban állt. MMVL 57, dc vannak utalások egy londoni, illetve egy Schenk nevű párizsi kereskedőre is. MMVL 80, 82, 85. 43 Fülep Lajos: Magyar művészet. In: Uő.: Egybegytíjtött írások. Szcrk. Tímár Árpád. Bp. 1998. 184. 44 Ld. még: Kovács Anna Zsófia kötetünkben közölt tanulmányát. 45 Jellemző, hogy legszebb tájképeit 1882 körül festette, amikor hátteret keresett a Golgotához, 46 Erre vall, hogy csak 1880-ban adta el Sedelmeyernek. Comptes de M. Sedelmeyer du 1er Janvier 1879 au 31 Décembre 1888. MNG Adattár, 305I/I930/II3. 47 Sedelmeyer I9I4, 15. 48 Vasárnapi Újság XXIII. évfi 15. sz. 1876. április 9. 235. A bemutató április 3-án volt, Miltont Újházi játszotta. Nincs tudomásunk arról, hogy látta volna az előadást, vagy olvasta volna a darabot, eddigi ismereteink szerint sem 1876-ban, sem 1877ben nem járt Magyarországon, de hallani bizonyára hallott róla. Köszönöm Bicskei Évának, hogy figyelmeztetett Jókai színművére. 49 Végvári 1958. 205. 50 Lázár 1936. 25. 20. jegyzet. Lázár Balló Edét idézi, aki 1879ben Székely Bertalan tanítványaként látta a Miltont. Balló úgy emlékszik, hogy Székely elmarasztaló véleménye ellenére neki is, diáktársainak is nagyon tetszett a kép. 51 MMVL 105. 52 Charles Sedelmeyer életére és tevékenységére vonatkozóan ld.: Huemer 1999; Wild, Barbara: Charles Sedelmeyer: Ein Österreichischer Kunsthändler macht Karriere in Paris, Parnass XV (1994) 3. 76—80; Theinhardtová 2003. 53 Paál László 1875. július 9-én írta Berta nővérének, hogy kapcsolatba lépett egy párizsi műkereskedővel, aki rendszeres havi járadékot (havi pár száz frankor!) ad neki, ha képeire talál vevőt. A levelet Id.: Bényi László: Paál. Bp. 1979. 52. Az eredeti levél a MNG Adattárában, ltsz. 1246/1920. 54 Sedelmeyer 1914. 15. 55 Munkácsy 1877. szeptember 26-i leveléből úgy tűnik, ő már korábban rudta, hogy bizonytalan a Milton átvétele, ezért ajánlotta Knoedlernek is. Munkácsy Mihály autográf levele feleségéhez, Párizs, 1877. szeptember 26. Közölve: MMVL 105. 56 A regényben szereplő Naudet nevű kereskedőt Zola részben Sedelmeyerről, részben Paul Durand-Ruelről mintázta. Jensen 1994. 60-61. 57 Jensen 1994. 61. Az Angelus kiváló példája annak a gyakorlatnak, amikor egy képet többször eladtak, majd visszavásároltak a műkereskedelemben, ezzel növelve piaci értékét. 58 Ezeket a francia kritika csak Manet halála után kezdte értékelni. Ld.: Fried 1996. 59 Bode, Wilhelm von: The complete work of Rembrandt, history, description and heliographic reproduction of all the master's pictures, with a study of his life and his art. Assisted by Groot, C. Hofstede de. From the German by Simmonds, Florence. Paris, C. Sedelmeyer, 1

897-1906. 60 Vaclav Brozik (I85I—I90I) Párizsban működő cseh festő. 61 Theinhardtová 2003. Ugyanitt olvasható, hogy Sedelmeyer, aki szerette volna családi vállalkozássá fejlesztem műkereskedését, egy 39 Nahon, Pierre: Les Marchands d'art en France. XIX

e et XX

e siècles. Les Essais. Pans, 1998. 40 Because of the huge financial resources at their disposal, the American buyers influenced the development of European art in the second half of the I9'

1

' century more powerfully than it has been suggested by historiography with its focus on the stylistic movements. For two decades (between 1880 and 1900) they were (with the mediation of Paul Durand-Ruel) the principal, and almost exclusive, buyers of Impressionist paintings. Fot more on this, see: Jensen 1994. p. 60. 41 Munkácsy mentioned Knoedler in several letters, among others also in connection with Milton. See MMVL p. 105. His relationship to Knoedler indicates that Munkácsy sold paintings to America as early as the beginning of the 1870s. 42 His letters make it clear that Munkácsy had a business relationship with Lepke in Berlin. MMVL p. 57. There are also references to a London dealer, as well as to a Paris dealer named Schenk. MMVL pp. 80, 82, 85. 43 Fülep Lajos: Magyar művészet (Hungarian Art) In: Egybegyűjtött írások. (Collected Writings.) Ed. Tímár, Árpád, Bp. 1998. p. 184. 44 See also: Anna Zsófia Kovács's study in this volume. 45 Revealingly, he painted his most beautiful landscapes around 1882, when he was searching for a background for Golgotha. 46 An indication may be that he sold it to Sedelmeyer only in 1880. Comptes de M. Sedelmeyer du 1er Janvier 1879 au 31 Décembre 1888. MNG Archives, 305I/I930/11

3. 47 Sedelmeyer 1914. 15. 48 Vasárnapi Újság. Vol. XXIII. No. 15. 9 April, 1876. p. 235. The premier was held on 3 April, with Újházi in Milton's role. We do not know whether Munkácsy saw the performance or read the play. As far as we could ascertain, he did not visit Hungary in 1876, or in 1877, but he most likely heard about the play. I would like to thank Eva Bicskei for calling my attention to Jókai's play. 49 Végvári 1958. 205. 50 Lázár 1936. p. 25. Note 20. Lázár cites Ede Balló, who saw Milton in 1879, when he was a pupil of Bertalan Székely. Balló recalls that, regardless of Székely's poor opinion, he, as well as his fellow students, liked the painting very much. 51 MMVL p. 105. 52 About the life and career of Charles Sedelmeyer see: Huemer 1999; Wild, Barbara: Charles Sedelmeyer: Ein Österreichischer Kunsthändler macht Karriere in Paris. Parnass, 3/XV. 1994. pp. 76-80; Theinhardtová 2003. 53 In a letter to his sister, Berta on 9 July, 1875, László Paál wrote that he had established contacts with an an dealer in Paris, who would pay him a regular monthly sum (a few francs per month!), if he could sell his pictures. See the letter in: Bényi László, Paál. Bp. 1979. p. 52. The original letter is held in MNG Archives, Inv. No.: 1

246/1

920. 54 Sedelmeyer 1914. p. 15. 55 Munkácsy's letter dated 26 September, 1877 suggests that, aware of Goupil's indecision about buying Milton, he simultaneously offered the painting to Knoedler, too. Mihály Munkácsy's handwritten letter to his wife, Paris, 26 September, 1877. Published in: MMVL p. 105. 56 Sedelmeyer and, to some extent, Paul Durand-Ruel provided the model for Zola's art dealer character named Naudet in his novel. Jensen 1994. pp. 60-61. 57 Jensen 1994. p. 61. The case of Angelus can vividly illustrate the art dealers' practice to sell and than purchase back a picture several times in order to raise its market value. 58 French critics started to appreciate these only after Manet's death. See Fried 1996.