Gosztonyi Ferenc szerk.: Munkácsy a nagyvilágban (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2005/1)

I. TANULMÁNYOK - MUNKÁCSY A NAGYVILÁGBAN - SINKÓ Katalin: Munkácsy vallásos képei és a századvég „szent-realizmusa"

55. kép Ecce homo / Ecce Homo, 1896 Kálvária-jelenet ezzel szemben a tradicionális ikonográfiái megoldásokat idézi. Krisztust és övéinek csoportját eltérő öltözetük különbözteti meg, mivel a bibliai képek szokásos lepleibe vannak burkolva, míg a Jézustól eltávolodó, őt elhagyó tömegben kitűnnek a festői keleti öltözeteket viselő zsidó főtisztviselők. Munkácsy megszépíti Krisztusát, bogy realisztikus konrrasztot képezzen a hóhérral, aki mezítelen lábbal egy óriási létrát és szekercét cipel. Mögötte tolonganak a szegényebb zsidók, közülük az egyik, közvetlenül a kép előterében megrettenve és megrendülve fordul vissza, Jézus felé. A kép előterében ül az egyszerű római légionárius, Longinus, a maga lándzsájával. A képen mégis a magas állású személyek kapnak nagyobb teret, egyrészt a lovon ülő és hirtelen megvilágosodott tiszt alakja, másrészt a bal oldalon álló előkelő zsidók. Munkácsy nagyvonalúan festett, mégis akadémikus képe „liberális keveréke a realitásnak és ideálisnak, az alacsonynak és a magasnak, mégis inkább az ideális momentumok és a szociális magasrendűség dominál képén", írja a kép egykorú kritikusa."' A Golgota voltaképpeni témája nem csupán Jézus megváltó halálának ábrázolása, hanem a tömeg közömbösségének bemutatása volt. A tömeg ilyen értelemben vett megformálását az egykorú kritika szimbolikusnak érezte. Mint az egyik magyar szerző megjegyezte: „a szabadság, a fény, a szeretet és az igazságosság birodalma áll itt szemben a despotizmussal, a farizeussággal, a szűkösséggel és az ostobasággal".

38 Oskar Berggruen szerint death, the hour when the sky turned completely dark. The Roman soldiers and officers, as well as the Jewish religious leaders and the members of the Jewish crowd, are all shown wearing authentic historical costumes. By contrast, the composition of the Calvary scene on the right follows the traditional patterns of iconography. Christ and the group of his followers are made to stand out by the costumes they wear: they arc enwrapped m robes that are familiar from biblical depictions; this is m sharp contrast with the dresses of the Jewish officials whose picturesque oriental costumes mark them our in the crowd of spectators drawing away from Christ. Munkácsy idealises Christ's features, so as to form a realistic contrast with his barefooted executioner, who is shown carrying a huge ladder and an axe. Behind him there is a throng of common Jewish folks, one of whom is shown in the foreground of the picture, turning back towards Jesus with an upset and horrified look on his face. Also in the foreground, there is Longinus, the plain Roman soldier, who is shown seated and holding his spear. The greater part of the picture space is nevertheless reserved for the more prominent persons, including the officer on horseback, who has just experienced a relevation, and the Jewish notabilities standing on the left. Despite his dynamic brushwork, Munkácsy produced an academic painting, which exhibited "a liberal mixture of the real and the ideal, the low and the lofty, but with the ideal elements and social prominence still dominating the composition," a contemporary critic wrote.

3