Gosztonyi Ferenc szerk.: Munkácsy a nagyvilágban (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2005/1)

I. TANULMÁNYOK - MUNKÁCSY A NAGYVILÁGBAN - SINKÓ Katalin: Munkácsy vallásos képei és a századvég „szent-realizmusa"

sorolta a politikai és erkölcsi liberalizmus minden formáját és az „egyházpótlékot" jelentő szektákat és társadalmi egyesületeket, köztük a szabadkőművességet is. Az elítélteszmék között szerepelt a panteizmus, valamint az abszolút, illetve mérsékelt racionalizmus" tehát minden olyan tanítás, mely szerint a természet világán túli világ megismerése közömbös az emberiség számára. A Syllabus szerint téves és ártalmas felfogásnak számít a csupán az anyagi valóságot elismerő naturalizmus is. Franciaországban már az 1870-es éveket megelőzően is jelentős támogatottságot élvezett a gallikanizmus

} mely a felvilágosult abszolutizmus talaján és a 19. századi nemzeti különállást törekvések hatására kapott különös szerepet. Követői szinte parlamentáris rendszert kívántak megvalósítani az egyházban azzal, hogy a rendszeres zsinatok megtartását követelték. Tagadták továbbá a pápa mindenre kiterjedő fennhatóságát, kimondva, hogy az egyházi ügyeket illető tévedhetetlenség a püspökök testületét illeti meg. Ezen irányzat vezéralakja Ignaz Döllinger teológus-professzor volt, aki az I869-es zsinat előestéjén írt, könyv alakban is kiadott cikksorozatában támadta a pápák világi hatalmát. Döllinger műveire nagymértékben támaszkodtak a magyar radikális és liberális körök is.

8 A francia liberális egyházi felfogással szemben álltak a francia neo-ultramontánok. Fő képviselőjük a pápai csalatkozhatatlanság élharcosa, Louis Veuillot francia író, a L'Univers című lap szerkesztője volt. Az infallibilitas dogmává emelésével a liberális eszmék, valamint a gallikanizmus immár eretnekségnek számítottak az egyházban. A 70-es években a katolikus egyház helyzete Franciaországban is megnehezült. Míg a katolicizmus és maga a katolikus egyház III. NaptSleon személyében hatalmas támogatóra lelt, a poroszoktól elszenvedett vereség (1870) után létrejövő köztársasági kormányok radikális antiklerikális törvényeket hoztak. Jules Grévy elnöksége idején eltávolították a kereszteket a hivatalos helyekről és a tanintézményekből, államosították az iskolákat és templomokat, feloszlatták a szerzetesrendeket és egyházi egyesületeket, súlyos helyzetbe hozva ezzel a katolikus egyházat az oktatás és a szerzetesi élet terén. A Köztársaság Párt csak 1879-ben szerzett többséget a parlamentben. A köztársasági eszmék reprezentációjában megjelent az I789-es forradalomra való hivatkozás: a Bastille bevétele 1880. július 14-től — trikolórok tömegével, a csapatok parádéjával — a németekkel szembeni revans gondolatától korántsem függetlenül, hivatalos nemzeti ünneppé vált. Az egyház és a pápaság helyzete megváltozott, s ez mélyen érintette a vidéki Franciaország vallásos tömegeit, valamint a rájuk hivatkozó klerikális pártok képviselőit. A katolikus érzelmű franciák meg voltak győződve arról, hogy az 1870/7l-es német—francia háború s Franciaország veresége Isten büntetése a francia forradalom, az országban 1789 óta jelen lévő vallásellenesség miatt. 1870 decemberében Alexandre Legendi más elkötelezett katolikus egyéniségekkel együtt fogadalmat tett Jézus Szent Szívének. „Látva a Franciaországot sújtó jogos of the dogma, the Ultramontane party scored a complete victory in every area of religious life: m the ecclesiastic literature, this moment is described as the start of the ascendancy of papal power, or Curialism. The Council's resolutions, along with Pius IX's encyclicals, stirred up liberal public opinion in Europe. Most provocative of all them was the Syllabus of Errors issued in 1864, which condemned in eighty points the "mistakes" in the areas of religion, science, politics and economic life, drawing a sharp divide between the fashionable tenets of the period and the views held by the Catholic Church. Pius IX added all forms of political and moral liberalism to the catalogue of condemned ideas, along with the sects and societies with the capacity of "church substitution", including Masonic societies. Pantheism was on the list of banished ideas, along with rationalism" absolute, as well as moderate: in other words, all teachings were denounced, which claimed that the exploration of the world beyond the natural world was irrelevant to mankind. Another theory condemned by the Syllabus as a fundamentally misguided and harmful movement was naturalism, which only recognized material reality. In France, Callicanism had enjoyed considerable popular support already before the 1870s; it first came to play a special role under enlightened absolutism, and then again in connection with national separatism during the 19* century. Its advocates wished to introduce procedures that verged on introducing parliamentary order within the Church by demanding the regular convocation of councils. Furthermore, they rejected the idea of the Pope's allembracing authority, declaring that m Church matters, the prerogative of infallibility belonged to the community of bishops. The movement was headed by the theology professor Ignaz Döllinger, who attacked the popes' temporal power on the eve of the Council of 1869 in a series of articles, which were later also published in book format.

7 The radical and liberal circles in Hungary relied heavily on Döllinger's work.

8 In France, religious liberalism was opposed by the neo-Ultramontanes. Their principal representative was the Ftench writer, Louis Veuillot, a prominent campaigner for papal infallibility, who worked as the editor of the paper L'Univers. With the declaration of the dogma of papal infallibility, liberalism and Gallicanism alike became a heresy. In France, too, the Church's positions weakened in the 1870s. While Catholicism and the Catholic Church in particular found a powerful supporter in the person of Napoleon III, the republican governments established after the country's defeat by the Prussians in 1870 passed a number of radically anti-clerical laws. During the Presidency of Jules Grévy, the crosses were removed from the walls of public offices and educational institutions; the schools and the churches were nationalised; and the monastic orders and religious societies were dissolved, putting the Catholic Church in a precarious position in the areas of education and monastic life. It was not until 1879 that the Republican Party became the majority. References to the Revolution of 1789 started to appear in the presentation