Gosztonyi Ferenc szerk.: Munkácsy a nagyvilágban (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2005/1)

I. TANULMÁNYOK - FEJEZETEK A MUNKÁCSY-RECEPCIÓBÓL - SÁRMÁNY-PARSONS Ilona: Munkácsy, a melankolikus kolorista. Kortárs bécsi kritikák a festőről

Magyarországon ifjúsági regénye, az 1873-ban írt Jelki András kalandjai tette népszerűvé. Az utókor a Secession legfőbb kritikai támogatójaként tartotta számon. Acht Jahre Secession (1906) és Altkunst - Neukunst (1909) címmel publikálta az 1894 után írt művészetkritikai tárcáinak válogatását, melyek a bécsi művészeti élet legfontosabb dokumentumai közé tartoznak. Korábbi művészeti írásai nem jelentek meg gyűjteményes formában. Hevesiről: Sármány 1990—92. 3 Huemer 1999. Sedelmeyer rendkívül nagy szaktudással rendelkező régiségkereskedő volt, a kor egyik nemzetközileg is elismert Rembrandt-specialistája, aki hatalmas vagyont szerzett, és gazdag műgvűjtcményt hozott létre párizsi letelepedése (1866) után. Osztrák születésű lévén, a legtöbb, a Monarchia területéről Párizsba került művész az ő segítségével próbált bekerülni a francia műkereskedelembe. Sedelmeyer valóban sokat tett a Monarchia festészetéért. Ö ismertette meg az amerikai-angol piacot az osztrák Pettenkofen, Rust, Jettel műveivel. Uj, szokatlan és két évtizedig hihetetlenül sikeres marketing-stratégiát dolgozott ki; c nélkül Munkácsy sem vált volna világhírűvé. 4 Carl von Lützow I 1832—1897) Németországban végezte stúdiumait, Bécsben először a Császári Képzőművészeti Akadémia könyvtárosa, illetve a bécsi Polytechnikumon az építészettörténet professzora lett. Rendszeresen írt kritikákat bécsi napilapokba, és ő volt az 1873-as bécsi világkiállítás hivatalos katalógusának és retrospektív jelentésének szerkesztője (részben a szerzője) is. 5 Rosenberg, Adolf: Von der Pariser Weltausstellung. ILL Die Kunst Österreich-Ungarns. Kunstchronik XIII. (1878) 38. 601-610 hasáb. 6 Uo. 604. hasáb 7 Berggruen, Oscar: Aus dem Wiener Künstlerhause. Kunstchronik XIII. (1878) 15. 234. hasáb 8 A legnagyobb példányszámú liberális napilapban, a Neue Freie Pressében a közepes festőből szorgalmas, dc fantáziátlan kritikussá avanzsált Emerich Ranzoni írt egy terjengős cikket (Künstlerhaus. 1879. január 9. csütörtök. Nr. 51 61.), a Neues Wiener Tágblattban B. R. Schcmbera közölt egy igen hosszú tárcát a képről Ein Bild! Ein Bild! címmel (1879. január' I I. szombat. Nr. 10.). MNG Adattár 3059/1930/67 és 3059/1930/65. 9 L. H—

i: Christus vor Pilatus. Pester Lloyd Beilage. 1882. január 5. csütörtök. Nr. 5. 5. 10 Evekkel később fntz von Uhde hasonlóan írta le Munkácsy extatikus lendületét festés közben. Idézi Lyka Károly: Munkácsy Mihály. Bp. 1964. 16. 11 L. 1 1—i: Noch eine Munkácsy-Ausstellung. Pester Lloyd Beilage. 1882. január 2. vasárnap. Nr. 15. 9. 12 Lützow, Carl von: Das Kunsthistorische Hof museum in Wien. Zeitschrift für Bildende Kunst XXVII. (1892) Bd. III. 1

01-102. 13 Gurlitt, Cornelius: Die deutsche Kunst des neunzehnten Jahrhunderts. Berlin 1899. 520-521. 14 L. H-i: Michael Munkácsy. - Nachruf. Pester Lloyd 1900. máj. 3. Nr. 101. 2, és a Fremdenblattban közölt nekrológ: L. H—i: Michael von Munkácsy. 1900. máj. 5. Nr. 122. 13. 15 Hevesi következetességére vall, hogy 1909-ben, amikor megjelentette az Altkunst — Neukunst című antológiáját, melyben újra publikálásra érdemesnek tartott korábbi művészetkritikai írásait jelentette meg, az osztrákok számára írt Fremdenblatt-beli Munkácsynekrológot közölte újra. Altkunst — Neukunst. Wien 1909. 572-575. 16 Oesterreichische Kunst im /9. Jahrhundert. I. 1800-1848, II. I848-I900. Leipzig 1903. II. 203. A két kötet - a 19. századi francia művészetről szóló első kötettel egy időben — a Geschichte der Modernen Kunst című sorozat második és harmadik köteteként jelent meg. 17 Sármány-Parsons, Ilona: Art Criticism and the Construction of National Heritage. In: National Heritage — National Canon. Ed. SzegedyMaszák, Mihály. Collegium Budapest Workshop Series No. II. 2001. 37-51. ' 18 Hevesi i. m. (16. j.) II. 218. His teenage novel Jelki András kalandjai (András Jelki's Adventures, 1873) earned him popularity in Hungary. In the eyes of the later generations, he came to be seen as the foremost supporter of Art Nouveau among the critics. He published a selection of his art reviews written after 1894 under the titles Acht Jahre Secession (1906) and Altkunst — Neukunst (1909), which now belong to the most important documents of Viennese art life. His earlier articles have not been re-published m a separate volume. On Hevesi: Sármány 1990-92. 3 Huemer 1999. An antique dealer of impressive professional expertise, Sedelmeyer was an acknowledged specialist of Rembrandt's art, who made a fortune and who established a valuable art collection after his settlement in Paris in 1866. For reasons no doubt related to his Austrian origin, most of the artists who came to Paris from the lands of the Monarchy tried to get into contact with French art dealership through Sedelmeyer. In fact he rendered great service to the painting of the Monarchy. He was the one who presented the works of the Austrian Pettenkofen, Rust and Jettel to the American and British market. He developed a new and unusual method for marketing art works, which proved to be extremely successful for two decades. Without him Munkácsy would have had considerable difficulty in achieving wotld renown. 4 Carl von Lützow (1832—1897) was educated in Germany; in Vienna he worked as a librarian at the Imperial Academy of Fine Arts, before becoming a professor of architectural history at the Viennese Polytechnic. He regularly wrote art reviews for the Viennese papers; also, he was the editor (and partly the author) of the official catalogue and retrospective report of the Viennese International Exposition of 1873. 5 Rosenberg, Adolf: Von der Pariser Weltausstellung. III. Die Kunst Österreich-Ungarns. Kunstchronik, 1878. 13. Jg. 38, column 601-610. 6 Op. cit. column 604. 7 Berggruen, Oscar: Aus dem Wiener Künstlerhause. Kunstchronik XII. (1878) 15. 234. column. 8 Emerich Ranzoni, a mediocre painter turned assiduous but uninspired critic, wrote a lengthy article in Neue Ereie Presse, the liberal daily paper with the largest circulation, (Künstlerhaus, January 9, 1879, Thursday Nr. 51

61); in Neues Wiener Tagblatt, B.R. Schembera published a very long piece on the painting under the title tin Bild! Ein Bild! 'January II, 1879, Saturday. Nr. 10). MNG Archives 3059/1930/67 and 3059/1930/65. 9 L. H—i: Christus vor Pilatus. Pester Lloyd Beilage. 5 January, 1882, Thursday. Nr. 5. 5. 10 Years later Fritz von Uhde wrote in similar vein about Munkácsy's ecstatic style of painting. Lyka, Károly: Munkácsy Mihály. Bp. 1964. 16. 11 L. H—i: Noch eine Munkácsy-Ausstellung. Pester Lloyd Beilage. 2 January, 1882, Sunday. Nr. 15. 9. 12 Lützow, Carl von: Das Kunsthistorisches Hofmuseum in Wien. Zeitschrift für Bildende Kunst XXVII. (1892) Bd. III. pp. I0I-I02. 13 Gurlitt, Cornelius: Die deutsche Kunst des neunzehnten Jahrhunderts. Berlin 1899. pp. 520-521. 14 L. H-i: Michael Munkácsy. Nachruf. Pester Lloyd May 3, 1900. Nr 101. 2; and the eulogy published in Lremdenhlatt: Michael von Munkácsy. 5 May, 1900. Nr. 122. 13. 15 It is a testimony to Hevesi's consistency that in 1909, when he republished some of his earlier art critiques in an anthology entitled Altkunst — Neukunst, he selected the Munkácsy eulogy originally written for the Austrian audience, and published in Fremdenblatt, Altkunst - Neukunst. Wien 1909. pp 572-575. 16 Oesterreichische Kunst im 19. Jahrhundert. I. 1800-1848, II. 1

848-1900. Leipzig 1903. II. p. 203. The two volumes, together with the first volume on I9'

h century French art, were published as Volume 2 and Volume 3 of the series Geschichte der Modernen Kunst. 17 Ilona Sármány-Parsons: Art Criticism and the Construction of National Heritage. Mihály Szegcdy-Maszák (cd.) National Heritage - National Canon. Collegium Budapest Workshop Series No. II. 2001. pp. 37—51. 18 Hevesi opcit. (16. n.) II. p 218.