Gosztonyi Ferenc szerk.: Munkácsy a nagyvilágban (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2005/1)

I. TANULMÁNYOK - FEJEZETEK A MUNKÁCSY-RECEPCIÓBÓL - SÁRMÁNY-PARSONS Ilona: Munkácsy, a melankolikus kolorista. Kortárs bécsi kritikák a festőről

66. kép A reneszánsz apoteózisa / Apotheosis of the Renaissance, I 890 érzelmi megközelítését: „Miltonban és Krisztusban elsősorban az embert látta és festette meg, ezért szólnak mindketten olyan hangosan azokhoz az emberekhez, akik magukat belsőleg velük rokonnak érzik." Hevesi ezután hosszan és érzékletesen elemezte a képet. A Krisztus és Pilátus közötr zajló jelenetet a kereszrénység és a pogányság szembenállásaként értelmezte. Elegánsan beleszőtte a szövegbe az akkor már közszájon forgó anekdotát is, miszerint a képet látva Párizsban Ernest Renan úgy nyilatkozott, hogy ő is ilyennek képzelte Krisztust. Hevesi ugyan felvonultatott minden részletinformációt (pl. kitért technikai és elméleti kérdésekre, a történeti hitelesség és a modern onentahzálás problémájára, valamint a rembrandti ihletésre is), de kritikája lényege mégis az, hogy Munkácsynak a letisztult realizmus egyszerű eszközeivel közvetlenül, érzékletesen sikerült This was all the more surprising, since not only was Makart still alive, but he was the darling of the imperial city's art world with the wotld at his feet. Hevesi attached special significance to the fact that Munkácsy had come to painting from the direction of craftsmanship and was thus "guided by sound technical solutions, as well as having a flawless painting technique, which was indispensable in the positivistic, clear-headed world of the present moment, with its demand for realism, because the world now lives by exactitudes and has forgotten how to dream away its time." Accordingly, the critic felt that artistic intuition and an instinctive, emotional approach to the theme were more important in developing the painting's concept than any preliminary studies in philosophy, history or religion. "He saw and painted Milton and Christ first and foremost as human beings, which is