Modern magyar rajzok 1900–1945, Válogatás Gombosi György művészettörténész gyűjteményéből (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/5)
a művész kezében és önkénytelen tolmácsolójává válik az öntudatlan érzéseinek és szándékainak. Valami trance-szerű mediális kapcsolat keletkezik a tudatalatti és a rajzoló szerszám ^ j ^, _ között. Ha a művész rá meri bízni magát eszközére, az eszköz életre kel..." (Gombosi 1945) Genthon István 10 esztendővel korábbi cikkében elsősorban a kortárs művészek rajzait ismertette, ajánlotta a közönség és a gyűjtők figyelmébe. Ezzel szemben Gombosi György Új magyar rajzművészetében nem csupán felvonultatta és értékelte a 20. század első felének magyar rajzművészeti törekvéseit, hanem bevezető tanulmányában Lyka Károly a századfordulón megjelent írásai után elsőként a műfaj elméleti kérdéseivel is foglalkozott. Az 1943-1944 folyamán előkészített kötet anyagának csak az első fele jelenhetett meg a háború után. Csaknem negyven esztendő múltán Németh Lajos vetette fel egy kiállítás gondolatát, valamint sürgette Gombosi rajzművészetre vonatkozó írásainak, feljegyzéseinek feltárását a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatóintézetébe került dokumentumok alapján. (Hornyik 2000) Majoros Valéria 1982-ben a művészettörténész kéziratos füzeteit publikálta az Ars Hungarica oldalain (Majoros 1982), majd 1984 tavaszán - Gombosi születésének 80. évfordulóján - a Magyar Nemzeti Galériában nagyobb szabású kiállítás keretében mutatta be az Új magyar rajzmüvészet és a tervezett, kiadásra előkészített második kötet anyagát is. A tárlat rendezője bravúros kutatómunkával derítette fel a más tulajdonoshoz került vagy addig ismeretlen helyen lévő rajzok sorozatát, a kiállítási katalógusban rekonstruálta teljes terjedelmében a második kötetet. A gazdag képanyagot tartalmazó kiadvány (Majoros 1984) bevezető tanulmányai megemlékeznek Gombosiról, a középkori és reneCzóbel Béla: Női akttanulmány, 1920-as évek Gráber Margit: Ülő női akt, 1940 k.
