Modern magyar rajzok 1900–1945, Válogatás Gombosi György művészettörténész gyűjteményéből (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/5)

nulmányok után kapta ajándékba a művészektől (Zsákovics 2004, 2004a) - Gombosi tervszerűen gyűjtötte a rajzművészet alkotásait. A századfordulótól kezdve a második világháborúig terjedő időszak csaknem valamennyi jelentősebb művészének a rajzait megtaláljuk nála, s ezek műfajukat és technikájukat tekintve is igen változatos képet mutatnak. Az önálló igénnyel készített alkotások mellett többségben vannak a tanulmányok, vázlatrajzok és skiccek, melyek nagyobb szabású kompozíciók megalapozásaként készültek el. A kollekcióba való beemelésük oka nem csupán viszonylagos olcsóságuk, mint azt egy kevéssé felkészült gyűjtőtől várnánk. Ennél sokkal fontosabb lehetett, hogy ezek a lapok a művészi alkotófolyamat, a háttérmunka dokumentumaiként voltak értelmezhetők Gombosi György, a művészettörténész számára. Az ábrázolás tárgya szerint az anyag legnagyobb része akttanulmány és alakvázlat, kevesebb az önarckép és a portré, ritkább a kompozíció vagy annak előtanulmánya. A kollekcióban kiemelt helyet kaptak a festő-rajzolók közül Berény Róbert, Derkovits Gyula, Dési Huber István, Hincz Gyula, Kernstok Károly, Kmetty János, Perlrott Csaba Vilmos, RipplRónai József és Uitz Béla alkotásai. Különleges csoportot képez a szobrászrajzok igen gazdag és izgalmas sorozata, részben a Beck-család tagjainak a munkáiból válogatva, majd ezek kiegészültek Vedres Márk, Medgyessy Ferenc, Ferenczy Béni, Bokros Birman Dezső és Csáky József, a legfiatalabbak közül Csorba Géza, Gádor István, Mészáros László, Schaar Erzsébet és Vilt Tibor alkotásaival. A történeti áttekintés mellett GomBortnyik Sándor: Tanulmányok az „Eső elől menekülők''-hoz, 1942 k. Mészáros László: Ülő asszony, 1933 bosi törekedett arra is, hogy az anyag jól reprezentálja a rajzművészet