L. Kovásznai Viktória: Modern magyar éremművészet 2. 1976–2000 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/4)

20. század második felében a művészeti közgondolkodásban a képzőművészeti ágak között a szobrászat, és különösen az éremművészet, gyakran periférikus helyre került. A Magyar Nemzeti Galéria immár második kötettel bővülő Modem magyar éremművészet című kiadványai éppen ennek a téves hierarchiának a helyreállítására tesznek kísérletet. Az előző katalógus, az 1993-ban megrendezett éremművészeti kiállítást kísérő dokumentumként látott napvilágot, és az 1896-1975 közötti magyar érmészetet dolgozta fel, elsősorban a Galéria tulajdonában lévő alkotások alapján. A jelenlegi kötet ott folytatódik, ahol az előző véget ért, az 1970-es évek közepén, amikor a tíz évvel korábbi fellendüléshez hasonló megújulási időszak vette kezdetét a magyar éremművészetben. Ezekben az években körvonalazódtak az érmészet újszerű lehetőségei, illetve a megújulási kísérletek mellett megfigyelhető a műfaj másik jellegzetessége, a tradíciókhoz való erős kötődése is. A bemutatott anyag az éremtár következetes gyűjteménygyarapítási munkáját is dokumentálja, ugyanakkor a katalogizált művek kiegészültek néhány kulcsfontosságú, magántulajdonban lévő éremmel. Mindez a vizsgált korszak (1976-2000) éremművészeti eredményeinek teljesebb feldolgozását és megismertetését szolgálja. A kötet formailag is folytatása kíván lenni az előzőnek, felépítésében, tipográfiájában alapvetően követi azt. Azonban, főként a kor követelményeinek megfelelően, néhány, minden bizonnyal kedvező változás is felfedezhető. Egyrészt a katalógusban szereplő valamennyi éremről található fekete-fehér reprodukció, másrészt a kiadvány 32 színes táblával is kiegészült. A Magyar Nemzeti Galéria éremtárának második katalógusa, a Modern magyar éremművészet II. 1976-2000. a nemzetközi viszonylatban is elismert magyar éremművészet jellegzetes darabjain keresztül ad képet a műfaj valós helyzetéről és kimagasló művekben bővelkedő eredményeiről. n the latter half of the 20th century sculpture, especially medallic art, was the branch of art relegated way into the background in discourses about art. With the second volume of Modern Hungarian Medal, the Hungarian National Gallery wishes to rectify this mistaken hierarchy. The previous catalogue was released as the document of the medallic art exhibition staged in 1993, covering the Hungarian art of the medal between between 1896 and 1975 on the bases mainly of art works in the Gallery's collection. The current volume starts where the previous one left off, in the mid-1970s, when the Hungarian medal embarked on a rising course again similarly to the revival ten years earlier. The novel possibilities of the medal were massively outlined, but besides the attempts at renewal, the strong attachment to tradition, another typical feature of the art branch, could also be widely discerned. The presented material also attests to the consistent collecting work of the medal cabinet, but the catalogued works are now supplemented by some key pieces in private collections. All this serves to more fully elaborate and popularize the achievements of medallic art in the studied period (1976-2000). In terms of form, the volume also adjusts to the preceding one in layout and typography. There are, however, some modifications to satisfy changing demand. First, all the medals listed in the catalogue are reproduced in black-and-white photos, and there are also 32 colour plates. The second catalogue - Modern Hungarian Medal II. 1976-2000 - produced by the medal cabinet of the Hungarian National Gallery gives an overview of the actual state and noteworthy achievements of internationally acknowledged Hungarian medallic art through its characteristic pieces.