Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - X. Új humanizmus / New Humanism - Barki Gergely: Párizsi előzmények és a modern francia művészet hatása a Nyolcak aktfestészetében / The Influence of Parisian Studies and Modern French Art on the Nude Painting of the Eight

X-29 DO NYÉLÉNI SZOBOR, BAMBÁRA NÉP, MALI, 19. SZ. VÉGE, 20. SZ. ELEJE Faragott, színezett, szögelt, keményfa, réz; magassága: 57 cm Budapest, Néprajzi Múzeum, 56.24.2 IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Keleti kiállítás a Művészbálban. IV. Kristóf-tér 3. 1911. április-május. [Bp. 1911.] kat. 171; Kerchache, Jacques et al.: L'art africain. Paris 1988; Youssouf Tata Cissé: Boli, statues et statuettes dans la région bambára. In: Magies. Catalogue. Musée Dapper, Paris 1996. 145-173; Passuth Krisztina: Keleti kiállítás a Müvészbázban. MÉ L. (2001) 1-2. R. 89. A Mali nyugati és déli részén élő, közel kétmillió lelket számláló bambára (újabban elterjedt megnevezéssel bamana) nép fafaragó művészete feltehetőleg a 14. századig nyúlik vissza. A bambarák zömmel áttértek az iszlám vallásra, ám társadalmi életüket mindmáig titkos beavatási társaságok irányítják, amelyek rítusaikhoz maszkokat és szobrokat használnak. Egyes szobrok az ősöket jelenítik meg. Mivel a bambarák képzete szerint ezek a szobrok hosszabb-rövidebb ideig a holtak lelkeinek adnak otthont, számos kéréssel fordulnak hozzájuk, és szentélyekben őrizve gondozzák, etetik és gyakran felöltöztetik őket. Adományokkal és áldozatokkal próbálják megnyerni a szellemeket és az ősök lelkeit, hogy segítsenek terveik megvalósításában. A maszkok és a szobrok is hatással lehetnek az egészség alakulására, a termés bőségére, a vadászat sikerességére és minden egyéb emberi tevékenység kimenetelére. A déli bambarák Ségou-vidéki fafaragói sajátos stílusban hozzák létre faragványaikat, melyre példa a férfiakat és nőket egyaránt magában foglaló do titkos társaság rítusaiban résztvevő do nyéléni („kis Nyélé" vagyis a íioba beavatott első lány) elnevezésű női ősszobor. Ezt a szobrot a férfiak hét évig tartó beavatásuk után, rituális halálukat és újjászületésüket követő, maszkokat felvonultató, jelentős ünnepen használják. A házasodásukat elősegítendő táncolnak a földre helyezett női figura jelenlétében. A nők rítusaiban szintén szerepet játszik ez a típusú szobor, mint a jövendő anyák védelmezője; a termékenység és főként az első terhesség biztosításáért fordulnak hozzá. A Néprajzi Múzeumban őrzött nyeleni szobrot világos színű keményfából faragták. Sötét színét föltehetően, de nem bizonyíthatón a bambaráknál szokásos rituális kezeléssel - szezámolajjal, a vajfa termésének zsíros anyagával - nyerhette el. Az álló szobor teste nyúlánk és egyenes tartású. A fej oldalról lapított, előre nyúló. Az arc majdnem síkban ábrázolt, melyből szöggel rögzített réz gombszemek, hosszú, vékony, íves, markáns cimpájú orr és apró, bemetszett, lefittyedő száj emelkedik ki. A fejtetőt keresztbe háromsávos hajkorona övezi. A két kisebb s a köztük levő magasabb sáv háromszög keresztmetszetű; felső szélükön bevésett mélyedés, a fejtetőn, a három sávon keresztül pedig V alakú bemetszés látható. Hátul a haj lépcsőzetes, szögletes formában kiképzett. A haj egész felülete apró vonalkákkal barázdált. A nyak hosszú, lapított hengerformájú, a váll csapott (ilyen típusú szobor szögletes vállal is készül). A mellek kúposak és előre állnak, amelyeken a mellbimbók körrel és középen vízszintes bemetszéssel jelzettek. A testtől különálló és azzal párhuzamos karok rövidek, és - a ségoui stílus egyik legjellegzetesebb vonásaként - lapított, előre kifordított, a test arányaihoz képest meglehetősen nagy kézfejben végződnek, melyen az ujjakat is kifaragták (a jobb kézen a középső ujj hiányos). A köldököt körrel, a női nemi szervet bemetszéssel ábrázolták. Az alak középen bemetszett tompora lefelé erősen kidomborodik, alul egyenes vonalban ér véget. A szobor testét kisebb és nagyobb háromszög alakú, valamint vonalas bemetszések díszítik az arc és a mellek körül, a vállakon és a derékon. F. E .