Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - X. Új humanizmus / New Humanism - Barki Gergely: Párizsi előzmények és a modern francia művészet hatása a Nyolcak aktfestészetében / The Influence of Parisian Studies and Modern French Art on the Nude Painting of the Eight

„1906. december 4-én érkeztem Parisba, ahol az Académie Julien'ben díjat nyerve egy rajzzal, 1907 tavaszán az Académie de la Grande Chaumiere'ben Steinlein híres illustrator tanítvá­nya lettem. O volt az, ki törekvéseimet felismer­ve s méltányolva Henry Matisse és Paul Picasso urakkal megösmertetett, s ebben a társaságban kezdtem ama művészetemet, amelyet ma is val­lok, s hitem szerint a jövő művészetének tartok" - írta Perlrott 1914 decemberében Miskolcról Szentiványi Gyulának. 1 Rejtély, miként került be tizenöt évvel későbbi önéletrajzába az a téves adat, miszerint 1906 őszén hagyta ott a Julian Akadémiát, és másokkal együtt már ekkor részt vett a Matisse-iskola létrehozásában. 2 Feltehetően Perlrott maga tévedhetett egy évet, a jelzett moz­zanat ugyanis legkorábban 1907 késő őszére da­tálható. A Matisse-iskola kezdeményezésének ér­demét többen is magukénak vallják, hogy csak néhány nevet említsek: Hans Purrmann ( I 880-1966) német festő vagy Patrick Henry Bruce (1881-1936) amerikai festő, akik egyéb­ként, Perlrott-Csabával egybehangzóan a Leo és Gertrude Stein szalonjában történtekhez fűzik az iskolanyitás gondolatát. Bár Perlrott nevét egyi­kük sem említi, nincs okunk kételkedni abban, hogy Perlrott a kezdet kezdetétől részt vett az is­kola-alapításban, például magyar növendékek to­borzásával. Max Weber visszaemlékezéseiből ugyanis kiderül, hogy kezdetben gondot jelentett kellő számú növendék összeszedése, mivel csak többen együtt tudták kifizetni a bérleményt, amelyben az iskolaműterem funkcionált.' Ez kez­detben néhány hónapig a Rue de Sèvres-ben mű­ködött, majd rövidesen átköltözött a Boulevard des Invalides 33. alá. Perlrott művészi indulásának kronológiáját vizsgálva további ellentmondásokra bukkanunk, így, bár emlékezete szerint az 1903/1904-es tan­évben egy szemesztert látogatott a Fővárosi Ipar­rajz Iskolában - feltehetően az őszit -, és 1904 májusában került Koszta Józsefhez Abonyba, il­letve 1904 júliusában Nagybányára Grünwald Bélához/ tény, hogy már 1903 nyarán szerepel a nagybányai növendékek listáján." Minden okunk megvan feltételezni, hogy Perlrott már 1903 ta­vaszán egyike lehetett a Ferenczy Károly magán­iskoláját látogató növendékeknek, és az ő taná­csára utazott le 1903-ban Nagybányára. Erre utal, hogy 1906-ban Ferenczy támogatásával ju­tott a párizsi utat lehetővé tevő ösztöndíjhoz. Legkorábbi képei is - az 1904-es Cigányok,' 1 (amelyet említett önéletrajzában 1905-re datált) vagy az 1905-ös Ruhaszárítás' - leginkább Ferenczy hatásáról tanúskodnak. 1906 decemberében Párizsba érkezvén beirat­kozott a Julian Akadémiára, 1907 tavaszán pedig az Académie de la Grande Chaumière, illetve a Colarossi Iskola műtermeit látogatta/ feltehetően a Juliannel párhuzamosan. Több magyar és más nemzetiségű festőnövendékkel együtt különböző műteremházakban lakott, így 1906-1907 fordu­lóján egy bizonyos Monsieur Castelucho tulajdo­nát képező bérleményben a Rue de la Grande Chaumière-en, majd a Cité Falguière 14-ben/ A Matisse-iskola 191 l-ig működött, Matisse kezdetben hetenként egyszer korrigált, egyes visszaemlékezők szerint csütörtöki napokon. 10 Rendkívül érdekes, hogy az idő nagy részében a növendékek antik szobrok gipszmásolatait tanul mányozták, rajzolták, festették, vagyis Matisse visszatért a naturalizmus által nagy vehemenciá­val megtagadott akadémiai gyakorlathoz. Ennek egyik célja az alkotás autonóm jellegének tuda­tosítása lehetett, hiszen egy szobor esetében az ábrázolás sokkal határozottabban el­válhat az ábrázolás tárgyától, mint élő modell esetében. A visszaemléke­zők némiképp eltérnek a szobrok pontos megjelölésében, többen emlí­tik a Belvederei Apolló másolatát, van, aki egy Louvre-béli Mars-szobor kópiájára emlékezik, illetve egy pon­tosabban meg nem jelölt archaikus szoborra. Matisse gyakran mutatott növendékeinek afrikai néger szobro­kat is saját gyűjteményéből. A hozzá közelálló növendékeket - Perlrott­Csabát is - időnként meghívta mű­termébe, és megmutatta régebbi munkáit, illetve műgyűjteményének kiemelkedő darabjait (többek között Cézanne egyik Fürdőzők-váhozatát) hosszasan magyarázva a bennük fog­lalt (megoldott) festői problémákat. Nagy hangsúlyt fektetett az elmélyült tanulmányfestésre, nem tűrte a felü­letes és látványos manírt, legkevésbé, ha az saját stílusának utánzása volt. Megkívánta a kevert színek használatát, egyáltalán, valamennyi nö­vendéke úgy emlékszik vissza rá, hogy nagyon szigorú, akkurátus festőtanár volt. Az iskola mű­ködésének három és fél éve alatt mintegy 200 növendék látogatta iskoláját, amerikaiak, skandi­návok, németek, magyarok. Perlrott-Csaba Vil­mos egyike volt Matisse legkedvesebb tanítvá­nyainak. Aligha tévedünk, ha egy népes tanítvá­nyi sereget ábrázoló fotón" őt véljük felismerni közvetlenül Matisse háta mögött. A kaposvári Rippl-Rónai Múzeumban őrzött akt 1910 körül készülhetett a Matisse-iskolában, amit közvetlenül bizonyít az a tény, hogy a pécsi Jannus Pannonius Múzeumban őrzött párdarab­ján" a szignó mellett ez az évszám olvasható. De felismerhető a képen a Matisse-iskolában festett aktok beállítása - a semleges környezetbe helye­zett dobogó, valamint a háttérben látható titok­zatos motívum, amely az ugyancsak ott dolgozó Jean Heiberg" akttanulmányának hátterében is felbukkan. Első párizsi éveiben Perlrottra inkább Matisse és Gauguin szintetikus-dekoratív látás­módja hatott - jó példa e tekintetben Ziffer Sán­dor arcképe' 4 vagy a Hason fekvő nő. 15 1907-1908 fordulóján érzékelhető festészetében PERLROTT-CSABA VILMOS NŐI AKT FEMALE NUDE 1910 KÖRÜL Olaj, vászon lemezpapíron; 52 x 41 cm Jelezve j. 1.: Perlót Cs. Alatta halványan talán az 1910-es évszám látható Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum, ltsz.: 55.403 IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Horváth 1998. 412.

Next

/
Oldalképek
Tartalom