Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - X. Új humanizmus / New Humanism

X-1 SZÉKELY BERTALAN JAPÁN NŐ / CHINAI NŐ / KHÍNAI NŐ JAPANESE WOMAN / CHINESE WOMAN 1871-1872 Olaj, vászon; 168 x 120 cm Jelzés n. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz: 97.12 T IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Székely Bertalan 1999. 160-1 62. kar. 87. (Bakó Zsuzsanna; további irodalommal); Az áttörés kora I. 10. kat. 1.1.6. (Bakó Zsuzsanna) A Székely-életmű legtalányosabb alkotása a Japán nő. A kép mind a mai napig megválaszolatlan kérdések egész sorát veti fel. Ezek közül a legizgalmasabb, hogy mi vezette Székelyt a keleti témához a festmény keletkezése idején, 1871-ben. A válasz a japán és az európai kultúra között ez idő tájt kialakuló kapcsolatrendszerben keresendő. A japán kultúra iránti érdeklődés Európa-szerte megnőtt már az 1860as évektől kezdve, s elterjedését nagyban segítette az 1862-es londoni, az 1867-es párizsi és az 1873-as bécsi világkiállítás japán pavilonja. Ez idő tájt kerültek be az európai múzeumokba és könyvtárakba olyan könyvek, amelyek japán fametszeteket tartalmaztak. Ezek közül a legismertebb Hokuszai Manga című könyve, amelynek tíz kötete megtalálható a Képzőművészeti Egyetem könyvtárában is, és amely sok művészre hatott, például Edgar Degas-ra, s az is ismert, hogy a Manga könyvből származó, fésülködő nőalakról készült rajz megjelent európai kiadványokban is.

1 Székely Bertalan vázlatkönyveiben több olyan rajz található, amely azonos a Manga-könyvben levőkkel. Ezek a rajzok azonban feltehetően későbbiek.

2 A Pester Lloyd 1871. június 29-i száma arról számol be, hogy Székely Bertalan Japán nő című képe az Akadémia épületében látható. A részletes leírásból kiderül, hogy az ott kiállított kép csaknem mindenben megegyezik a jelenlegi kiállításon szereplővel, és az azonosítás éppen a festményen ábrázolt japán tárgyak alapján végezhető el.

3 A Xántus-gyűjtemény tárgyairól van szó, amelyek 1871 tavaszán ki voltak állítva a Nemzeti Múzeum Természeti Tárában. A hatszázhatvanhárom mű katalógusa számos olyan művet tartalmaz, amely - ha pontosan nem is azonosítható a képen lévőkkel - kétségtelenül hasonlít azokhoz.

4 A háttérben lévő paraván, úgy tűnik, nem hiteles tárgy, mivel a nőalak és a paraván között valószínűleg áttetsző kelme függ, s ilyen kelmét a japán szobákban nem használnak. Ugyanez a helyzet a nőalak mellett található növény esetében is, amely ismeretes ugyan Japánban, de az az elhelyezés, amely a képen látszik, nem vall a japán szokásokra.

5 Mindezeken túl a nőalak testfelépítése és arca szintén nem japán nőre utal. Már a kortárs kritika is rámutatott a kép nyilvánvaló kettős jellegére: „Az aláíráson s egy pár külső jegyen kívül alig árulja el valami, hogy egy khinai nő, sőt inkább hajlandók vagyunk hinni, hogy az a nő, ki itt egy szűk s nem elég hűséggel rajzolt kertben végzi toalettjét, a mi társaskörünkből való."

6 Székely teljes motívumkészletét nem a japán szokások ismeretében alkalmazta, hanem különböző helyekről vette át, hasonlóan más nyugat-európai művészekhez/ A motívum kiválasztásában egy bibliai téma volt segítségére, Théodore Chassériau Eszter toilettje című képe, amelyen a haját fésülő nő mozdulata szolgálhatott motivációs ötletként. Székelynek a japán nőket ábrázoló vázlatkönyveiben lévő rajzai között nem találkozunk ezzel a motívummal. B . Z s . JEGYZETEK I NOTES Japanischer Formenschatz gesammelt von Samuel Bing. Leipzig 1. Heft. 40. é. n. Közli: Tanaka Shinji Székely Bertalan Japán nő című képéről írott doktori disszertációjában. Kézirat. MNG Festészeti Osztály, 1998. MTA Kézirattár Ms. 939/1. Pester Lloyd 1871. június 29. 5; Selmeczi Kovács Attila: Xántus János muzeológiai tevékenysége. Néprajzi Értesítő LXXIX. (1997) 9-12. A képen lévő tárgyakhoz hasonlóak találhatók a Xántus-gyűjteményben az alábbi leltári számokon: 622: M NM ltsz.: 358; 624: M NM ltsz.: 371; 446: MNM ltsz.: 371; 446: M NM ltsz.: 322, valamint a Xantus-katalógus 583, 586, 603. sz. tárgyai. Közli Tanaka Shinji i. m. ( 1. j.) 9. A Közoktatási Minisztérium megbízásából 1869-ben Keletázsiában országos költségen gyűjtött s a MNM-ban ideiglenesen kiállított néprajzi tárgyak leíró sorozata. Rend. Xántus János. Pest 1871. 3-16; Tanaka Shinji japán művészettörténész véleménye: i. m. (1. j.) 9; MTA Kézirattár Ms. 939/1. MTA Kézirattár: Ms 5006/23 és 5006/12 számú jegyzetfüzetek. György Aladár: A kiállítási csarnokban. Fővárosi Lapok 1872. január 30. 23. 98. Hans Makart: Die Japanerin; Claude Monet: La japonaise; J. Tissot: Japonaise au bain, 1864; Firmin Girard: Toilette japonaise, Madame Monet au Kimono.