Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - IX. Női akt mozgásban / Female Nude in Motion

IX-3-1 IX-3-2 IX-3-3 IX-3-4 SZÉKELY BERTALAN SCHULEK LÉDÁJA SCHULEK'S LEDA 1888 Székely Bertalan XIII. vázlatkönyve, t. 40. (ceruzával: 49.) Tempera, papír; 167 x 125 mm Felirat j. f.: 50 [piros ceruzával] / 1 [grafitceruzával] Felirat a nőalak mellett b. k. ceruzával: Schulek Leda / Untermachung Lasur / 29 Decz 1888 / hat zu erhalten / Neapelgelb - weiß / ergießt im Schatten / Violett. / Neapelgelb - Weils im Licht / rein Weiß au die grüne Ubergänge Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: 1915-2334 SZÉKELY BERTALAN NAGY LÉDA GREAT LEDA 1898 Székely Bertalan XIII. Vázlatkönyve, f. 42. (ceruzával: 51.) Tempera, papír; 166 x 125 mm Felirat a nőalak mellett b. k. ceruzával: Große Leda / 29 Decz 1898 Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: 1915-2334 SZÉKELY BERTALAN NAGY LÉDA GREAT LEDA 1898 Székely Bertalan XIII. vázlatkönyve f. 44. (ceruzával: 53.) Tempera, papír; 166 X 124 mm Felirat a nőalak fölött k. ceruzával: diese skizze ist rötlicher als das Große Bild Skizze / 29 Decz 1898 Felirat a nőalak mellett b. ceruzával: so war die / Lasur Präparation Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: 1915-2334 SZÉKELY BERTALAN SZÍNDIAGRAM A LÉDÁHOZ COLOUR DIAGRAM FOR THE LEDA 1898 Székely Bertalan XIII. vázlatkönyve f. 31. (ceruzával: f. 40.) Tempera, papír; lapméret: 353 x 450 mm Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: 1915-2334 Székely leveleiben különböző „Lédák" léteznek. A művész 1857 óta egészen biztosan foglalkozott a Léda kompozíciójával (Id. I. vázlatkönyvét, MNG ltsz.: 1 9 15-1760).Jegyzetei szerint Székelyt Léda-vázlataiban az egyes lazúrrétegek elválasztása és a kép színstruktúrája érdekelte. Ez később olyan - a mozgás grafikai lejegyzésével analóg - szimultán táblázatok konstruálására késztette őt, amelyeken a megfestett képek színrétegeit jegyezte fel: 1878 és 1886 között négy Lédáról bizonyosan szó esik a Székely-dokumentumokban: az Alte Leda, a Neue Leda, a Makart Lédája és a Schulek Lédája címűekről, valamint - a XIII. vázlatkönyben (67-78.) ezek kis és nagy verzióiról. Korábban csupán leírások készültek ezek fénnyel teli, középtónusú és árnyékos rétegeiről; az 1886-ból és 1888-ból ismert diagramokon feltehetően Helmholtz módszerét követte. Székely ezekkel a diagramokkal a kép színrétegekre és foltokra épülő struktúráját modellezte. Az olajfestés technikájából adódó feladatot, a hús színrétegeinek megkülönböztetését is az „ellentétek" elválasztására alapozta. A színek illeszkedését egymás feletti, opak és szemiopak, illetve lazúrrétegekre, és az egymás mellettiségükből adódó kölcsönhatásokra bontotta szét. Schulek Lédájáról a legkorábbi említés 1878. vagy 1879. január 24-éről való (MTA Ms 5006/12, 3, 7-10.), amikor a következő színelemzést jegyzi be noteszébe Székely: „etwas Cobalt genommen was aber überflüssig war. So war es sehr schön wenn trokern mit orangem Cadmium f...j Die Absicht ist licht gelbgrüner fleisch in licht, violett in Schatten". Ezt követően 1886 januárjában, 1886 márciusában és áprilisában, majd feltehetően 1888 áprilisában és 1890. január 2-án kisebb színminta-vázlatokról is beszámol, majd 1898. december 29-éről és 1899. április 7-ről maradtak fenn erre való utalások.' 1886 februárjában (uo. fok 253.) az ún. Schulek Lédájához írt jegyzetében Székely felírta: „Balogh Paula I. 18. febr."

2 Székely vázlatait feltehetően bizonyos nyilvánosságnak szánta. Még feltáratlan, hogy Hans Makarton, Schulek Frigyesen, Lötz Károlyon és Palágyi Menyhérten kívül kikből állt közönsége. / . G Y . JEGYZETEK I NOTES 1 MTA Ms 5006/23, 31b; MTA Ms 5006/12, 45; MTA Ms 5006/12, 223, 225, 227, 236, 238-249; MTA Ms 5006/12, 51; MTA Ms 5006/12, 81-89; Székely XIII. VK im. 56. skk, 60. skk, 68, 95; uo. i. m. 50. 2 MTA Ms 5006/12. fol. 253. skk. Ez igazolni látszik Bicskei Éva felvetését (ld. jelen kötetben olvasható tanulmányát), hogy Balogh Paula Székely aktmodellje is volt.