Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - VIII. Nuda Veritas / Nuda Veritas - Révész Emese: Femme fatale, avagy a női test démonizálása Csók István aktfestészetében / The Femme Fatale, or the Demonized Female Body in István Csók's Nudes

BETLEN GYULA AKI LEPELLEL NUDE WITH DRAPERY 1906 Bronz; 53,5 cm Jelezve b. elöl: BETLEN 1906 Plintoszon: HAZAI MŰÉRCZÖNTŐDE BUDAPEST Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: 96.9-N IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Magister: Pogány Margit és Betlen Gyula. Művészeti Krónika II. (1913) március 1.3. 1-2. N . I VIII-28 SZENTGYÖRGYl ISTVÁN SZERELMESPÁR / VIRÁGZÁS LOVING COUPLE 1909 Bronz; 51 x 80,5 cm Jelezve j. 1.: Szentgyörgyi I. 1909. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz. 56.632-N (10.252) IRODALOM - BIBLIOGRAPI IY: Az OMKT téli kiállítása. Műcsarnok Bp. 1909. kat. 236. R. (Virágzás); Esposizione Internazionale di Belle Arti, Roma 1911. Ungheria. Bp. 191 I. R; A Szent György Céh XIX. művészeti aukciója. Bp. 1914. kat. 602. R; A Szent György Céh XXI. művészeti aukciója, 1915. kat. 653: A Gyűjtő IV (1915) 69; A Szent György Céh XXII. művészeti aukciója, 1915. kat. 1002: A Gyűjtő IV. (1915) 177. R; Molnár Ernő: Szentgyörgyi István. In: A Képzőművészeti Főiskola Evkönyve 1937. Bp. 1937. 39. 42; L'art 1900 1976. kar. 243; Szabadi 1979. 99; Nagy Ildikó: A szimbolizmus és a szecesszió határmezsgyéjén. In: Mműv 1981. I. 478. Szentgyörgyi 1905 és 1910 között a brüsszeli Akadémián van der Stappen tanítványa volt. Egy társának nagybátyja, a gazdag pétervári Bernhard Zeutschel tizennégy hónapon át havi 100 frankkal támogatta. Az 1909-es téli műcsarnoki kiállításra Szentgyörgyi azt a két művét küldte haza - a Teniszezőt és a Virágzást -, melyeket pártfogója megrendelésére készített. A következő évben a brüsszeli világkiállításra négy művet küldött - feltehetően ezek is közte voltak -, és elnyerte a nagy bronzérmet. A Szerelmespár érzelmi kapcsolatának tartalma a plasztikai gondolat megfogalmazásában pontosan kifejezésre jut. A szecessziós életérzés éppen csak megérintette Szentgyörgyit - a nő nem a bűn megtestesítője, nem vámpír, akinek a férfi áldozata lenne, hanem társ, eszményi partner. A nő lába elé boruló, arctalan férfialak a teljes odaadást, ön átadást szimbolizálja; az ideális nőalak az érzést talán nem ilyen mélységig, de viszonozza. A kezében tartott virágfüzér a szerelmet jelképezi, s a kompozíció szerves része. A virág sajátos női princípiumfüzérré növelve „Hymenrózsaláncként" a majdani szorosabb kötelékre is utalhat. S z . G