Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - VIII. Nuda Veritas / Nuda Veritas

ceuvre-jében társtalan terv valószínűleg Makart 1868-ban Münchenben kiállított, többrészes mun kajára, A modern Amorettekre rímelt. A Bacchanália meleg színeibe és dús pompájába Makart ajánlatának visszhangja éppúgy beépült, mint Szinyei rövid tavaszi velencei tanulmányútjának Veronese-élménye, ugyanis az egyéni utakat kereső festő saját törekvései egyik őseként élte meg Veronese sugárzó színvilágát és friss tájháttereit. E vázlatán nincs mesélhető történés, csak egy önfeledt, boldog állapot mámorító hangulata sejlik fel a könnyed ecsetjárással felvitt, lebegően áttetsző, üde színfoltokban. Bár stílusa nem állítható párhuzamba a császárváros hivatalos festőjének historizálásával, műtermi atmoszférájával, a figurák elrendezése valamelyest rokon Makart következő évre datált azonos témájú, de nyújtottabb formátumú kompozíciójával. (Kiállítva: Válogatás magyar magángyűjteményekből 1981. kat. 177.) S z . M . A . Szinyei Merse Pál e képét Münchenben festette akkor, amikor Böcklin közelében volt műterme. Király Erzsébet Böcklin festészetének és képzeletvilágának hatását látja a pásztoridillszerű jelenet képzeletbeli alakjainak megformálásában. A faunlábú férfi és a Venus Pudica mozdulatába állított nőalak ugyanakkor mintha Heine erdei magányban (Waldeinsamkeit) rejtőző antik isteneit jelenítené meg: a festő képzeletvilágára feltehetően hatottak az épp ekkor készített Heine-illusztrációinak rajzvázlatai is, illetve a francia kultúrát a némettel összeegyeztető heinei életmű. / . G Y . Szinyei régi rajzötleteiből kifejlesztett, 1869 végi kompozícióihoz tartozik a Pogányság is. Sok rajztanulmány előzte meg a festését: különböző modellek segítségével próbálta ki az arctípusokat, leghelyesebb mozdulatokat. Különösen a férfialak megfogalmazása mutat nagy változatosságot. Egy faunszerű figura és párja gesztusai még teljesen bizonytalanok (MNG ltsz.: 1928-2072/68, 69). Egy pofaszakállas bajor modellen, majd egy sima arcú, fiatalabb férfin keresztül ért a végleges megoldáshoz, miközben a lábak helyzetét is variálta (MNG ltsz.: 1928-2068/16, 18, 27, 39, 54; 1928-2070/39, 41; 1912-676/R). A nő baljának elhárító kézmozdulatát hamar megtalálta, de a jobb karhoz van más változat is, itt azonban hiányzik a kontraposzt. Végül is Szinyeit a szenvedélyesen kezdeményező férfialak és a félénken elhúzódó női alak kettősének finom erotikája, a szép testek körvonalainak lágy, ugyanakkor erőteljes hullámzása és a formák kiegyensúlyozása foglalkoztatta. Szinte mindegy, hogy a faun-nimfa, vagy faun-leány párosból férfi-nő kettőse alakult-e ki (Vö. Történelem-kép 2000. 697-698. kat. XV-2 [Király Erzsébet]), a lényeg a címben is megjelölt állapot, az emberiség ősi, a civilizációtól VI 11-7 SZINYEI MERSE PÁL POGÁNYSÁG I. PAGANISM 1. 1869 Olaj, vászon; 86,5 x 39 cin Jelezve j. 1.: Szinyei Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: 2636 IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Szinyei 1990. 50, 57, 188. kat. 78. (további irodalommal); Király Erzsébet: Mítosz és természet. Böcklin-hatás és időélmény Szinyei Merse Pál festészetében. In: Történelem-kép 2000. 723-729. és uo. 697-698. kat. XV-2. (Király Erzsébet) VI 11-8 SZINYEI MERSE PÁL TANULMÁNYLAP A POGÁNYSÁGGAL ÉS NINONNAL STUDY SHEET WITH PAGANISM AND NINON 1869 Ceruza, papír; 459 x 295 mm Jelzés n. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: 1912-671 IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Szinyei Merse Pál 1912. kat. 1 1 ; Ybl 1954. 340-342; Ybl 1961. 164; Szabó Júlia: Magyar rajzművészet 1849-1890. Bp. 1972. kat. 32; Szinyei 1981. 316; Szinyei 1990. 57-58, R. 88/a, b, c, 89; Szinyei Merse Pál 1990. 17.