Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)
Katalógus / Catalogue - VII. Belváros a női aktok keretében / A City Centre Framed by Female Nudes - Farkas Zsuzsa: A test képének nyilvánossága a 19. századi hírlapok tükrében / The Publicity of the Nude Pictures as Reflected in the 19th-century Press
IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Riedl Frigyes: Lötz Károly falfestményei. Bp. 1899; Ybl 1938; Széphelyi F. György: Allegóriák a korszak festészetében és grafikájában és Uő.: Mitológiai témák. In: Művészet Magyarországon 1981. I. 66-73, 74-78; Ybl 1981; Szvoboda 1986; Bakó 1994. környezetnek és a légköri jelenségeknek még nincs meghatározó szerepük, a jelenetek egy síkban játszódnak. A 80-as évektől a társadalom és a megrendelők ízlésében egyre inkább előtérbe kerül a rokokó, mely könnyed stílusával meghatározóvá válik a magánpaloták díszítésében is. Lötz művészetében az Operaház nézőterének mennyezetképe (1883-1884) hozza a nagy változást. Az égre nyitott távlat, a könynyed, szárnyaló kompozíció merészsége és a hatáselemek szabadabb használata jellemzi a 80as, 90-es években épült paloták dekorációit is. Gróf Károlyi István és gróf Károlyi Sándor Múzeum utcai palotáinak mennyezetképein (Múzeum u. 17., elpusztult és 11.), valamint báró Wodianer Albert dísztermének (Liszt Ferenc tér 3., elpusztult) dekorációján légies látszat-architektúra nyitja meg az eget, a légköri jelenségek élénk színű, plein air-szerű bemutatása egyenértékű a lebegő alakok kompozícióival. A figurák és a szárnyaló drapériák erős rövidülésben látszanak. Az akt szerepe nemcsak a merészebb beállítások miatt bővül, hanem azért is, mert a ruházat szerepe változik: nem pusztán a klasszikus test érzékeltetése a célja, hanem hullámzó mozgásával önálló kompozíciós és kolorisztikus elemmé is válik. G . M . VII-35 LÖTZ KÁROLY VÁZLAT GRÓF KÁROLYI ISTVÁN PALOTÁJÁNAK MENNYEZETKÉPÉHEZ SKETCH FOR THE CEIUNG FRESCO IN THE PALACE OF COUNT ISTVÁN KÁROLYI 1887 Olaj, karton; 533 X 470 mm Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Its/..: 1905-299 IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Lötz Károly 1933. kat. 436, 438; Ybl 1938. 301-302; Bakó 1994. 106. Gróf Károlyi István 1881-ben terveztetett magának a bécsi Fellner és Hellmer építészirodával neobarokk palotát (Múzeum u. 17. - Reviczky u. 6.). Az épület első emeletén kialakított aranyés stukkódíszes rokokó táncterem mennyezetképére kapott megbízást 1887-ben Lötz Károly. A ki-behajladozó karéjos szélű mezőbe kellett egy könnyed, a környezethez illő kompozíciót alkotnia Lotznak, aki ekkorra már megfestette az Operaház monumentális békaperspektívájú menynyezetképét (1882). Ybl Ervin 1938-as könyvének illusztrációján (XVII. tábla) még több látszik a keretből, azóta a kartonból kétoldalt levágtak egy-egy csíkot. A vázlaton egynézetú, égbe nyíló alulnézeti kép látható. A kép alján hátulról látjuk a kereten ülő Neptunust háromágú szigonyával, amint fölfelé tekint. A középpontban Venus lebeg, őt veszik körül Aurora, a gráciák és puttók. A kompozíció dinamikus, az égnek és a légkörnek nagy szerep jut a mélység érzékeltetésében. Az alakok már nem klasszikus arányúak, elvesztették antik vonásaikat, rokokó mozgalmasság lengi be a képet. A Nemzeti Galéria másik vázlatán (ltsz.: 1905-257) már megjelenik egy középen ovális nyílású látszat-architektúra, amely Lötz végső temperaképéhez, mely elpusztult, már inkább hasonlított. G . M .