Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - VII. Belváros a női aktok keretében / A City Centre Framed by Female Nudes - Farkas Zsuzsa: A test képének nyilvánossága a 19. századi hírlapok tükrében / The Publicity of the Nude Pictures as Reflected in the 19th-century Press

vagy színezve. Pesti Napló 1880. 320. december 5. 46 Fővárosi Lapok 1880. 186. augusztus 14. 925; Ellenőr 1880. 385. augusztus 13. A peres ügyre vonatkozóan nem maradtak fent iratok a Fővárosi Levéltárban. 47 Pesti Hírlap 1885. 85. március 27. 48 Pesti Hírlap 18 85. 25. január 25. 4

' Vörös Károly: Hétköznapok a polgári Magyarországon. Bp. 1997. 173. 5(1 Miklóssy János: A budapesti prostitúció története. Bp. 1989. 107. 51 Pesti Hírlap 1881. 234. augusztus 26; 1882. 19. január 19. "~ Németh Ferenc: A bánáti fényképészet története 1848-1918. Újvidék 2002. 64; Torontál 1911. április 1, április 5. ' Debrecen-Nagyváradi Értesítő 1874. 1. január 4. 54 Magyarország és a Nagyvilág 1877. 42. sz. október 24. 55 Ellenőr 1877. 402. október 1. 36 Budapest 1878. 153. június 5. 57 VU XXV. (1878) 28. július 14. 449; Budapest 1878. 1224. augusztus 15. >8 VU XXV. (1878) 33. augusztus 18. 528. >9 Budapest 1878. 270. szeptember 30. 6 Porzó: Vasárnapi levél. Magyarország és a Nagyvilág 1878. 44. november 3. 698. 61 Budapest 1879. 101. április 12; Fővárosi Lapok 1879. 86. április 13. 4IS. Lewinsky, Jorge: The Naked and the Nude. A History of Nude Photography. London 1987. 25. 6:1 Pesti Hírlap 1879. 25. január 26. h4 Pesti Hírlap 1879. 28. január 29. 6

' Foglalkozás szerint: 60 színésznő, 40 divatáruslány, 355 virágkészítő lány, 30 varrónő. A többinek nincs bevallott foglalkozása, de 145 már rendőrileg volt büntetve. Pesti Hírlap 1880. 211. augusztus 1. 66 L'Étude Académique. Szerk. Vignola, A. Paris 1905. 6 Továbbá megelevenedett még az őszinteség, kétszínűség, kíváncsiság, közömbösség, idealizmus, materializmus ideája. hS Pesti Hírlap 1879. 120. május 2; Frodl i. m. (20. j.); kat. 319/1-41. 38 1. Skizzen zum JubilaumsFestzug 1879. Die Künstlergenossenschaft, Unbekannter Besitz. Barger, S. - White, W. B.: The Daguerreotype. Nineteenth-century Technology and Modern Science. Washington 1991. 10-25. Lavater az arc szilárd részeivel foglalkozott, a koponya és az arc adottságait tanulmányozta. Lavater, J. C: Preface to Essays on Physiognomy. London 1792; Birtalan Győző: Lavater fiziognómiai törekvései. Communicationnes ex Bibliotheca Históriáé Mediciae Hungarica. Bp. 1961. 245-265. Az arc lágy részeinek leírásával, a mimikai izmok mozgásának kutatásával a pathognómia tudománya foglalkozott. Darwin, Gh.: Az emberi és az állat érzelmeinek kifejezése. Bp. 1967. Illusztrációk Rejlander fotói alapján 7 tábla. A. Rouillé: La querelle de la photographie. In: La photographie á la frontière de l'art et de la science. N 168 Paris 1992. 301-309. Crary 1999. 37. Clark 1972. 16-17. Adler, K. - Pointon, M.: The Body Imaged. Cambridge 1993; Gallop, J.: Thinking the Body. New York 1988; Nead 1992. The Publicity of the Nude Pictures as Reflected in the 19th-century Press ZSUZSA FARKAS [SUMMARY For an artist, nude painting was a symbol of academic accomplishment. Connoisseurs accepted these works, and understood the mythological allusions and the analogies cited. The evaluation of the form and content of these works was, however, first and foremost the affair of artists and experts (juries). In the early 1 9th century, graphic works were duplicated in many copies and at a low price, therefore exerting an important impact on the culture of ordinary people. In Hungary, these works were made public through the censors' office of the Viceregal Council. Imported works were evaluated and rejected works sent back. All papers and theatre plays had to obtain the permission of this office before they could go before the public. Law XVIII of 1848 covered the public showing of pictures. Problematical engravings could be seized and in some cases even destroyed. From 1867, alleged offences by the press in this area were, by order of the minister of justice, to be brought to trial by jury. Pornography, too, was prohibited in the 19th century. Soft variants of nude photographs provoked continual legal disputes, and moral evaluation failed to provide unambiguous answers. Where could the Pest public see works showing the human body in the 1840s? Showmen, without permission, offered piquant scenes for extra money in panoramas and cosmoramas. Especially favoured were waxworks showing the human body. Most of the early photographs capturing the human body were daguerreotype portraits. Their prime purpose was to present the person. The body became purely physical reality, without the artistic gesture of idealisation. These photographs spoke of the unique, specific and particular features of the body. Several remarks can be cited to the effect that the models were found ugly, clumsy, frightening, even appalling in their everyday being. The keynote of the reception of the photography showing the body was often shock, even hysteria. In none of its aspects did the body appear the way art had presented it earlier. In the 1850s, two types of paper photograph took root: the stereo photograph and the visiting card. With the spread of the latter, from 1854 on, portraiture became accessible to everyone and the status of the human body changed within society. From 1840 to 1900, art underwent a gradual change, as a result of which the earlier universal image of the body gave way to one of the fallible, vulnerable body. Photographs of dead bodies (e.g. dead soldiers) and sick bodies resulted in a novel, direct confrontation with the ultimate questions of the body. The earlier, Utopian concept of the body was first revised by science. From 1880, photographic documentation was made of pathological conditions of the body. Scientific disciplines - anthropolo-