Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - VII. Belváros a női aktok keretében / A City Centre Framed by Female Nudes

VI 1-1 7 VASZARY JÁNOS MEGHÍVÓ INVITATION 1898 Papír, tus, akvarell; 389 x 456 mm Jelezve j. 1.: Vaszary Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: F 92.57 A historizmus korának egyik ünnepelt festője, a számos középület mitológiai témájú falképének készítője, Lötz Károly 1898-as köszöntésére invitál a Vaszary János tervezte meghívó.

1 A festőművészt február 27-én, 65. születésnapja alkalmából, fejedelmeket illető külsőségek között fogadták az Iparművészeti Múzeumban. „A magyar művészek, egyesülve a művelt társadalom színe javával, hódoltak Lötz Károly nagy művészetének s dicsőítették a mester halhatatlan érdemeit. Huszonhatezer gyertyalángnak megfelelő villamfény világította be az iparművészeti palota nagy csarnokát, mely karcsú oszlopaival és pazar díszítésével a reges pompájú Alhambrához volt hasonló."

2 A hivatalosan támogatott művészek uralkodói pompával vetekedő fényes ünneplése nem volt ritka a 19. század kulturális eseményeinek sorában, gondoljunk az osztrák Makart vagy Munkácsy Mihály személyeihez kapcsolódó rendezvényekre. A Műcsarnok még 1914-ben is, prominens politikai személyek részvételével, reprezentatív külsőségek között rendezett „történelmi jelentőségű" ünnepségsorozatot Benczúr Gyula 70. születésnapja alkalmából/ A meghívón Lötz Károly magasba helyezett, profil médaillon portréja előtt a festészet múzsájának vezetésével a társadalom legkülönbözőbb rétegei róják le tiszteletüket. Rájuk jellemző attribútumaikkal vonulnak fel a polgárság, a parasztság, a munkásság és a művészek képviselői. „Lehetetlen volt megindulás nélkül szemlélni ezt a szerény, egyszerű embert, mikor a hódolat jeleit rakta elébe a hazai művészet, társadalom és politika előkelő szereplői, akik ott és ez alkalommal mondhatni az egész magyar nemzet képviselői voltak [...] Egyenként járultak Lötz Károly elébe a művészet s a társadalom köréből alakult küldöttségek, szám szerint tizennégy, vezetőjüknek rövid beszéde kíséretében átadva koszorúikat és emléktárgyaikat."

4 A meghívó bal szélén, a nézőnek háttal álló akt jobb kezével pálmaágat nyújt a művész képmása felé. Ugyanezt a múzsa-alakot látjuk viszont az 1900-as párizsi világkiállítás katalógus címlapján.'' Vaszary csupán annyit módosított a rajzon, hogy az akt kezébe babérkoszorút helyezett. A pálmaág, a babérhoz hasonlóan, az évszázados ábrázolási tradíciókban a dicsőségre, a győzelemre, a felemelkedésre utal, gyakran Victoria (Niké) koszorúzza meg a hősöket. Ennek a képi toposznak a beemelésével a festőművész, Lötz Károly valóban hősöknek, fejedelmeknek kijáró tiszteletet kap.

6 A palettát és ecsetet tartó Pictura allegóriája a 16. század óta gyakran összemosódik Venus alakjával a képzőművészetben, s e mezítelen, női „szereplőket" Vaszary is gyakran idézte meg művészi plakátjain. A rajz jobb oldalán csukott szemmel elrévedő, érzékeny rajzolatú, szecessziós nőalak előtt az emelvényből áldozati füst gomolyog felfelé. A füst kalligráfiájának motívuma Vaszary egyik főművét, az 1898-ban született Aranykort (kat. VII1-17) idézi.

7 Lötz Károly festészetében nagy elismerést vívtak ki és igen közkedveltek voltak a kifinomult érzékiséggel megfestett női alakok.

s A korszak legjelesebb aktfestőjeként tekintettek rá, ilyen témájú ábrázolásainak számos követője akadt a századforduló virágzó műcsarnoki festészetében. A mester alakja tehát e műfajban elért nagy respektusa révén is összekapcsolódott a szép mezítelen nőalak, a Múzsa képével. Lötz Károlynak a Kerepesi úti temetőben található, Pásztor János készítette síremlékén a palettáját tartó idős festő mögött egy mezítelen nőalak, a művész első számú múzsája, Kornélia leánya hajol le megérintve a piktor vállát.

1

' P. E . JEGYZETEK I NOTES N. n.: Lötz Károly. VU XLV. (1898) 9. február 27. 133-134. M. i.: Lötz ünnepe. VU XLV. (1898) 10. március 6. 149. N. n.: Benczúr jubileum. Művészet XIII. (1914) 72-82. Lötz ünnepe i. m. (2. j.) 149-150. Catalogue Illustré. Exposition des Beaux-Arts a L exposition universelle de 1900 A Paris. Hongrie. Jelezve b. 1. Vaszary. A kiállításon Vaszary János egy művel, az Aranykor című festményével szerepelt, 124. katalógus számon. A zsidó-keresztény szimbolikában a növény még egy jelentésrétege megjelenik a 92. zsoltár 13. versének értelmében: „Az igaz virul, mint a pálma". A születésnapi ünnepi ceremónia során a babér motívuma többször volt a dicsőítés másik jellemző növényi jelképe. „Az üdvözlő irat pompás bőrtáblába volt illesztve, melynek első oldalát haránt vonalban, nemes ízlésű ezüst babérág ékesíti... Az iparművészeti iskola tanári kara sötétzöld bársonyvánkoson szabadon fekvő és természet után készült ezüst babérágat nyújtott át..." Lötz ünnepe i. m. (2. j.) 150. A Vasárnapi Újság cikkéhez mellékelt egyik felvételen, a szobrász-iskola által emelt oszlopon feje fölé pálmaágat emelő mezítelen nőalak szobra látható (Klösz György fotója). Aranykor, kiállítva a Műcsarnok 1898-as Tavaszi Nemzetközi Kiállításán. Kat. 133. A Venus-szobor előtt áldozatot bemutatc) mezítelen szerelmesek áldozati füstje a kép gazdagon díszített, Vaszary tervezte keretén is tovább csavarodik a szimbolizmusban gyakran felbukkanó, eget és földet összekötő, dekoratív motívumként. „A múlt évi február 27-én tartott Lötz ünnepre a magyar nők is szövetkeztek a művész köszöntésére, kinek festményein a női báj, szeretet, a családi tűzhely, az anya szíve és búja annyiszor megnyilatkozik, s a poézis, a fantázia oly fényességében jele-