Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)
Katalógus / Catalogue - VII. Belváros a női aktok keretében / A City Centre Framed by Female Nudes
A háttérben kuporgó szatírok által szorongatott, üresen tátongó korsó pedig - egyértelmű erotikus utalásként - a betölthetetlen vágyakra utal. Ezek a leskelődő szatíralakok nemcsak a modern, nézői attitűdöt jelenítik meg, hanem a női test szépségében megformálódó művészi tökéletességnek a rút, torz, vulgáris ellenpontját is. Benczúr számára a szatír, a faun az önreprezentációnak is meghatározó médiuma. Gyakran ábrázolta önmagát szatírként, különösen az 1903-as Faun-önarcképet követő időszakban. Az 1880-as években készült az a családi tulajdonban lévő tollrajz, melyen önmagát mosolygó szatírként ábrázolta, s bár vonásai határozottan nem, de attitűdje nagyon is markánsan megjelenik a Bacchánsnő hátterének szatírfiguráin, hiszen egyik utolsó művén is nimfákat kergető szatírként festette meg önmagát. A festmény 1882-es műcsarnoki bemutatója alkalmából az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat ezért a képért Benczúrnak ítélte a Társulat 800 aranyforint értékű nagydíját, a korszak legértékesebb művészeti kitüntetését. BE. G . Az eredetileg 9x12 méteres festmény az akkor csak nem régen egyesült Németország kiemelkedő királyi udvari színházának volt a függönye. A 19. század kedvezett a színházi élet megerősödésének, egyre-másra épültek új színházak, amelyeknek díszítésével, a függönyök, díszletek tervezésével általában elismert művészeket bíztak meg. (Például Munkácsy Mihály is készített színházi függönyt 1866-ban. [Végvári 1958. 55.]) Liezen-Mayer Sándort II. Vilmos császár bízta meg a hannoveri színház függönyének és díszleteinek létrehozásával 1896 körül. Liezen-Mayer már korábban is végzett hasonló feladatot, amikor 1865-ben Münchenben elkészítette az akkor megépült, új, Gartner téri színház függönyét és díszleteit, amelynek kompozíciója - Apollón központi alakja és a múzsák, puttók körtáncszerű elhelyezkedése - hasonló a hannoverihez. (1. kép) A Magyar Nemzeti Galéria összesen két vázlatrajzot és egy tanulmányt őriz a hannoveri függönyhöz. Ez a rajz már teljességében mutatja a megvalósult kompozíciót, amelyen a kor divatjának megfelelően az antik mondavilág színházhoz köthető alakjai, mint Apollón, a történelmet, tragédiát, komédiát megjelenítő múzsák, valamint a békét szimbolizáló nőalakok közül amorettek szórnak virágokat Hannover városára. Ilyen kompozíció például Lötz Károly mennyezetképe is az Operában. A nőalakok ruhátlan megjelenítésére már évszázadok óta az antikvitásra való hivatkozás adott lehetőséget, de az antik világ reminiszcenciája, a vágyódás az elveszett aranykor után a 19. század egyik életérzése, amelynek először Ingres adott hangot Aranykor című festményével. Erre a kompozícióra mint képtípusra Liezen-Mayer rajza is visszavezethető. /• Zs. VII-13 LIEZEN-MAYER SÁNDOR A HANNOVERI SZÍNHÁZ FÜGGÖNYTERVE DESIGN FOR THE CURTAIN OF UN THE AI RE IN HANNOVER 1896 KÖRÜL Ceruza, papír vászonra ragasztva; 35 14 x 4475 mm Jelzés n. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: 86.60 T, jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán letétben IRODALOM - Bir.i IOGKAPHY: Az OMKT tavaszi nemzetközi kiállítása. Műcsarnok, Bp. 1899. kat. 591. R; Benkó 1932. 34, 53; Szalay Karola: A tánc a képzőművészetben. Bp. 1941. 75; Jajczay János: Liezen-Mayer Sándor. Szépművészet IV. (1943) 1 1. 205. 1. LIEZEN-MAYER SÁNDOR A MÜNCHENI GÄRTNER TÉRI SZÍNHÁZ FÜGGÖNYTERVE DESIGN FOR THE CURTAIN OF THE THEATRE AT GÄRTNER SQUARE IN HANNOVER 1865 Magyar Nemzeti Galéria, Budapest