Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - VI. Akt a műteremben / The Female Nude in the Atelier - Katona Júlia: Perspective sentimentale / Perspective sentimentale

kap Csók István festészetében, majd minden fontosabb képén megjelenik, hol ruhátlanul, hol elegáns dámaként, hol egyedül, hol a kompozíció kiemelkedő részeként. Hogy művészetének fejlődésében mit jelentett ez a festmény, szintén ő írja le a legautentikusabban: „A »Muteremsarok« nem hozta meg Parisban a remélt diadalt [...] És mégis úgy éreztem, a Parisba menekülés nem hiába történt. Valami érzékelhetőségen tuli sejtelem talán - nem, föltétlenül biztos tudás volt ez. Végre a helyes úton járok, melyen a végtelenségig ki kell tartanom, hogy fölemelkedhessek újra.'" /. Zs. A művész monográfusa szerint a rajz Rétinek az 1912-es nagybányai jubiláris kiállításon bemutatott, Festő és modell (1912) című, lappangó olajképéhez kapcsolódik. A rajz kompozíciós megoldása szellemes: a művész mögött nyújtózkodó nőalak tulajdonképpen az éppen készülő - általunk nem látott - rajz témája. A szikár alkatú, elegáns, középosztálybeli Rétitől szokatlan ez a fajta feltárulkozás: a félmeztelenül dolgozó művész alakjával többé nem találkozunk képein. Rétit ettől az évtől kezdve hívták meg tanítani a Képzőművészeti Főiskolára, a továbbiakban valószínűleg emiatt sem engedhette meg magának a bohèmes megjelenést. A nagybányai művésztelep című könyvében (Réti 1994. 151.) maga is feleleveníti a modellállítás nehézségeit a nagybányai művésztelep első éveiben, mivel kezdetben még a cigánylányok sem voltak hajlandóak mezítelenül mutatkozni a festők előtt. Ferenczy Béni úgy emlékezett, hogy később sem mindenki, például édesapja, Ferenczy Károly híres, háromalakos Cigányok (1901) című képén a kártyavető modell csák ruhában engedte magát lefesteni. (Ferenczy Béni: írás és kép. Bp. 1961. 7.) Az első világháború előtti időszakban már a művészeti kisvárosokban is általánosan elfogadott pénzkereseti forrás lett a modellkedés, az elkészült képeken a kutatók helybéli, lázadó polgárlányokat és frissen érkezett, törekvő művésznövendékeket egyaránt felismerhetnek. S z . G Y . VI-43 RÉTI ISTVÁN ÖNARCKÉP SELF-FORTRAIT 1913 Szén, lemezpapír; 424 x 532 mm Jelezve j. 1.: R. NB 1913 Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Itsz.: 1926-1240 IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Aradi Nóra: Réti István. B 182. R. 102. kép i960. CD E VI-44 CD BERÉNY RÓBERT CD ~ IDILL / KOMPOZÍCIÓ >3 IDYLL / COMPOSITION E 1911 ro — Olaj, vászon; 49 x 62 cm ^ Jelezve b. 1.: Berény 1911 B.pest Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: 60.115 T IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: A Nyolcak kiállítása. Nemzeti Szalon, Bp. 1911. kat. 43; Bölöni György: Berény Róbert. Aurora 1911. április 15. 57-63. R; N. n.: Modern festészet avagy mennyire nincs igaza Tisza Istvánnak. Budapesti Napló 1911. április 23. 5-6. R; Szíj 1961. 217-219. R; Szíj 1963. 1 13-124; Szíj 1964; Szíj 1966. R; Passuth 1967. R; Horváth Béla: miner Leó arcképe Berény Róberttől. MÉ XVII. (1967) 117; Körner Éva: Derkovits. Bp. 1968. 43, 52, 64. R; Szíj 198 1; Elkins, James: Failure in TwentiethCentury Painting. (kiadatlan mű 2001) /forrás: www.jameselkins.com/; Modern magyar festészet 1892-1919. Szerk. Kieselbach Tamás. Bp. 2003. 445. R; Az áttörés kora 2004. II. 123-124. kat. 6.1.4. (Zwickl András) R. I. 484.