Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - VI. Akt a műteremben / The Female Nude in the Atelier - Katona Júlia: Perspective sentimentale / Perspective sentimentale

appears likely, however, that in rendering the human body in perspective he relied on his instructions. The French landscapist and art writer introduced a new term in connection with depicting the human body, and only the body: perspective sentimentale. In Valenciennes's view, it required a thorough study of perspective for a painter to be able to insert the contours of a foreshortened body viewed from any vantage point, in any position or pose, into a landscape; the application of this he called perspective sentimentale. By acquiring the theoretical basis of French academic landscape painting, Markó, too, adopted the French approach at the turn of the 19th century, including a changed method of depicting the human body. By applying perspective to the representation of the human body, Valenciennesque landscape painting presented the body in a qualitatively new way. The framework of this new approach was provided by the change through which the landscape itself was organised according to rules of perspective based on the laws of seeing. In this narrow scope for movement, there was only one possibility for the depiction of the body. The phrase perspective sentimentale designates this qualitative change, too, in which the body deprived of its function as a nude became a geometrical problem, referring at the same time to its precedent background, the 18th century sentimental landscape. In Valenciennes's approach, the sentimentalism expected of a landscape was peculiarly mixed with the rather rational requirements of picture organisation based on the rules of perspective. In this context, one can witness the objectification of the human body, so that it is not only seen as a geometrised object, but also as a landscape element of a metaphysical character, on a par with the other constituent motifs of the picture. VI-35 ID. MARKÓ KÁROLY PARIS ÍTÉLETE THE JUDGMENT OF PARIS 1833 Olaj, vászon; 43,5 x 58 cm Jelezve k. L: C Markó 1833. Magántulajdon IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Szana 1898. 156. R. 64; Szana 1901 65; Magyar biedermeier 1937. kat. 490; Pogány 1957. 377; Bodnár 198 kat. 16; Művészet Magyarországon 1981. 323-324. kat. 207. (Bodnár Éva) R. Markó Károly mitológiai témáit - bibliai vagy más jelenetekhez hasonlóan - rendszerint többször is feldolgozta. Paris ítéletének ismereteink szerint ez az egyik legkorábbi megvalósulása, amelyet a 30-as évek elején festett. A történettel a festő vélhetőleg bécsi tanulmányai alatt találkozhatott valamely abban az időben közkézen forgó mitológiai gyűjteményben, szerepel többek között a Franz Härter által kiadott Der Mythos alter Dichter in bildlichen Darstellungen című művében is. A sokalakos kompozíción Paris és a három istennő, Venus, Pallas Athéné és Iuno mellett más, a festő által kitalált szereplők - puttók - is megjelennek, az istennőket Parishoz kísérő Mercurius pedig az előtérben fekszik. Pallas Athéné és Iuno távozó figurái a Markónál ezekben az években még sokszor felismerhető, jellegzetes, még az akadémiai tanulmányokra emlékeztető drapériákat viselik, míg Venus klasszikus pozíciójára utaló testtartásban, finom fátyollal borítva áll a mű középpontjában. H . O .